Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap. A statútum beterjesztése óta eltelt mintegy három és fél hónapnak azonban megvannak a maga tanulságai és megvan a maga fontossága is. Anélkül, hogy délibábokat kergetnénk, vagy azt remélnénk, hogy a parlament felsőháza majd elfogadja jogos önrendelkezési igényünket, a törvénykezdeményezés benyújtásának több olyan pozitív hozadéka is megmutatkozott, amelyek után egy fokkal talán derűlátóbban nézhetünk jogérvényesítési küzdelmünk elé.

Bővebben: Mit nyertünk az autonómiastatútum benyújtásával?

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

Bővebben: Európa Tanács: szélesíteni kell a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát Romániában

Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.

Bővebben: Ismét napirendre kerül az önrendelkezés a képviselőházban

Ötven székely lobogót oszt szét a sepsiszéki és marosszéki egyházközségek között a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Sepsiszéki Székely Tanács. 

Bővebben: Székely zászlókat adományoztak háromszéki és marosszéki egyházközségeknek

A képviselőház emberi jogi, egyházügyi és kisebbségvédelmi bizottsága elutasította ugyan a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József képviselő azonban érzékelt arra utaló jeleket, hogy érdemes párbeszédet folytatni a témában.

Bővebben: Az emberi jogi bizottság is leszavazta az autonómiatervezetet – Kulcsár-Terza biztató jeleket lát