Az Európai Uniónak a kulturális sokszínűséget kellene védenie, az uniós szakpolitikák nem mehetnek annak rovására, és nem rombolhatják ott, ahol a nemzeti kisebbségi közösségek többséget alkotnak - hangsúlyozta Gál Kinga fideszes EP-képviselő Strasbourgban, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának ülését követően az MTI-hez eljuttatott közleményében csütörtökön.

Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap. A statútum beterjesztése óta eltelt mintegy három és fél hónapnak azonban megvannak a maga tanulságai és megvan a maga fontossága is. Anélkül, hogy délibábokat kergetnénk, vagy azt remélnénk, hogy a parlament felsőháza majd elfogadja jogos önrendelkezési igényünket, a törvénykezdeményezés benyújtásának több olyan pozitív hozadéka is megmutatkozott, amelyek után egy fokkal talán derűlátóbban nézhetünk jogérvényesítési küzdelmünk elé.

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.

Ötven székely lobogót oszt szét a sepsiszéki és marosszéki egyházközségek között a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Sepsiszéki Székely Tanács. 

A képviselőház emberi jogi, egyházügyi és kisebbségvédelmi bizottsága elutasította ugyan a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József képviselő azonban érzékelt arra utaló jeleket, hogy érdemes párbeszédet folytatni a témában.

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette.

Indoklás nélkül utasította vissza a képviselőház közigazgatási bizottsága a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. A bizottság 21 tagja az elutasítás mellett voksolt, csak a két RMDSZ-es tag, Márton Árpád és Csoma Botond szavazott az elutasítás ellen.