Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Mivel a felvetések nagy része bekerült az Európa Tanács jelentésébe.

Sikerként értékeli tevékenységét az a négy erdélyi magyar civil szervezet, amely árnyékjelentést nyújtott be az Európa Tanács (ET) nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságához. Az ET szerdán hozta nyilvánosságra Romániáról szóló jelentését, amely több fontos kisebbségvédelmi kérdésben elmarasztalja az országot.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) közösen, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) együttműködve nyújtott be árnyékjelentést az ET kisebbségvédelmi szerveihez 2017-ben, majd a tavalyi év folyamán közösen találkoztak az ET tanácsadói bizottságának tagjaival.

A négy szervezet pénteki közös közleménye szerint a közösen megfogalmazott jelentésekben bemutatott jogesetek, kisebbségvédelmi esetek, jogsértések, diszkriminációellenes jogesetek majdnem kilencven százaléka bekerült a tanácsadói bizottság negyedik időszakos jelentésébe és a Romániának megfogalmazott ajánlások között is számos civilek által képviselt kisebbségi ügy szerepel.

Úgy értékelik, hogy a jelenlegi, negyedik monitorozási ciklus jelentése óriási áttörést hozott az előző szakértői jelentésekhez képest, hiszen a keretegyezmény ratifikálása utáni jelentésekből majdnem teljesen eltűntek a romániai magyar közösséget érintő jogsértések.

„Ennek okai többrétűek. Egyrészt, eddig civil szervezetek nem adtak le árnyékjelentéseket, másrészt pedig az elmúlt húsz év kisebbségi politizálása nem tekintette prioritásnak, a nemzetközi egyezmények szakértőinek megfelelő tájékoztatását és így az ország hivatalos álláspontja dominálta ezeket a fórumokat” – írják.

Szerintük a most megjelent, Románia kisebbségpolitikáját erőteljesen kritizáló jelentés mérföldkő a romániai magyar kisebbségvédelem területén és remélik, hogy ez az eredmény ösztönzően hat majd más, erdélyi magyar civil szervezetekre is, bizonyítva, hogy kitartó és szakszerű munkával komoly eredményeket lehet elérni a nemzetközi fórumok rendelkezésre álló monitoring eljárásaiban.

A civilek hangsúlyozzák, hogy a jelentés több olyan kérdést is kiemelten tárgyal, amelyekkel korábban nem foglalkoztak és amelyek az árnyékjelentések révén került a bizottság érdeklődési körébe. Ilyenek például a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználat, a kisebbségi nyelven zajló oktatás, a kétnyelvű utcanévtáblák, a MOGYE-ügy, a Cemo diszkriminációellenes ügyei, a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perek, a történelem-tankönyvek egyoldalúsága és a nemzeti és vallási kisebbségek történelmének és kultúrájának mellőzése, a differenciált román érettségi vizsga hiánya.

Mindennek a jelentősége óriási, mivel segít lebontani azt a hamis képet, ami Romániáról kialakult a kisebbségvédelem területén, egyben hasznos hivatkozási alapot képez a jogvédők számára a kisebbségvédelmi ügyek során – állapítja meg a Cemo, az AGFI, az EMNT és az SZNT.

Forrás: foter.ro

2018.02.23.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés