Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Szokatlanul éles hangnemű, vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzító választ írt a román külügy az Európa Tanács jelentésére, amely szerint Romániának javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. Bukarest továbbra is azt állítja, hogy a kisebbségvédelemben modellértékű az ország. Átlapoztuk a román külügy 30 oldalas dokumentumát.

Mint ismert, az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testületének legfrissebb jelentése éppen arról szól, hogy Romániában korántsem modellértékű a kisebbségvédelem. A tanácsadói bizottság megállapítja, hogy Bukarestnek jelentős lemaradásai vannak ezen a téren, és ajánlásokat is tesz a kisebbségek helyzetét javító intézkedésekre.

Mit tartalmaz a Bukarest által kifogásolt jelentés?

Az ET szakértői testülete aggodalmát fejezi ki egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő gyűlöletkeltés miatt. A jelentés szerint a magyarellenes retorika átitatja a közbeszédet, ezért azt javasolja, hogy előzzék meg, derítsék fel, és ítéljék el a rasszista és idegengyűlölő magatartást, valamint az ezzel a célzattal elkövetett támadásokat.

A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét, amely kapcsán arra szólítja fel a hatóságokat: tisztázzák mihamarabb az oktatási intézmény helyzetét annak érdekében, hogy folytatódhasson a magyar nyelvű oktatás. Javaslatuk az, hogy a kisebbségi közösségek képviselőivel együttműködve, a hatóságoknak felül kell vizsgálniuk: ténylegesen megfelel-e a törvénynek a kisebbségi oktatás helyzete Romániában.

A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A szakértői testület nehezményezi, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű Csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését.

A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit. Tegyék ezt valós konzultációt folytatva Hargita, Kovászna és Maros megyei nemzeti kisebbségek képviselőivel.

A dokumentum kitér az anyanyelvhasználatra a közigazgatási intézmények szintjén: kétnyelvű dokumentumok és adminisztratív formanyomtatványok biztosítását sürgeti azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékos anyanyelvhasználati küszöböt.

Felhívja a figyelmet a restitúciós folyamat leállítására, konkrét számokat említve arról, hogy a visszaszolgáltatásra váró épületek jelentős része a magyar kisebbség tulajdonát képezi – példaként hozta fel a gyulafehérvári Batthyáneum római katolikus alapítású könyvtárt és tudományos gyűjteményt. A szakértői testület sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy dolgozzák fel a függőben lévő, ingatlanokkal kapcsolatos visszaszolgáltatási ügyeket.

A külügy "elvi" kifogásai

A román kormány álláspontját ismertető válaszában a román külügy leszögezi, hogy Románia elsőként ratifikálta 1995-ben a keretegyezményt, és az ország az elmúlt években jelentős jogalkotási intézkedésekkel és anyagi ráfordításokkal bizonyította a kisebbségek védelme iránti elkötelezettségét. Ezeket az előrelépéseket a Bukarest szerint az előző három jelentésében az ET szakértői bizottsága is méltányolta, ám a legfrissebb, negyedik jelentésben már – a román kormány számára értehetlen módon – úgy értékelte, hogy jelentős visszalépések történtek a romániai kisebbségvédelemben. Ezt a következtetést a külügy elutasítja. A fontosabb elvi kifogásai a jelentéssel kapcsolatban a következők:

- olyan intézkedéseket kér számon, amelyek hiányát a szakértői bizottság korábban a kisebbségvédelmi keretegyezmény szempontjából nem tartotta problematikusnak (például a kisebbségi törvény elfogadását)

- olyasmikért marasztalja el Romániát, amelyekért a keretegyezmény alapján az ország nem kérhető számon (például olyan rasszista incidenseket, amelyeknek nincs közük a nemzeti kisebbségekhez)

- copy-paste módszerrel vett át olyan ellenőrizetlen részleteket különböző árnyékjelentésekből, amelyek nem a valóságot tükrözik A fentieket figyelembe véve a román külügy megkérdőjelezi a szakértői bizottság szakmaiságát, sőt azzal vádolja a testületet, hogy hatáskörén túllépve, „obskúrus szándékoktól vezérelve” azt próbálja bizonygatni: Romániában semmibe veszik az emberi jogokat.

A kisbetűs Székelyföld "képzeletbeli régió"

Bukarest többek között azon háborog (diplomáciai nyelven: „strongly dissatisfied”, azaz mélységesen elégedetlen azzal), hogy a jelentés azt sugallja: Székelyföld létének román hatóságok általi tagadása csorbítja a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogait. A külügy kioktató hangnemben megállapítja: ha a szakértők Székelyföld ügyében valóban tiszta vizet szerettek volna önteni a pohárba, el kellett volna olvasniuk a Románia történelméről szóló fontosabb könyveket.

„Románia kormánya csak sajnálkozni tud a tanácsadói bizottságnak ezen a passzív magatartásán, ami megkérdőjelezi a testület jó szándékát. Románia kormánya elvárja (…) a tanácsadói bizottságtól, hogy tisztelje Románia alkotmányát, az ország történelmét, politikai és közigazgatási megszervezését” – olvasható a válaszban, amelyben a Székelyföld megnevezés egyébként következetesen kisbetűvel szerepel.

A külügy szerint Székelyföld soha nem volt önálló történelmi vagy közigazgatási régiója az országnak. Az „úgynevezett székelyföld” a Hargita, Kovászna és Maros tömbmagyar vidékeit magába foglaló „mesterséges, képzeletbeli” régió megnevezése, amelyre a romániai magyarok az etnikai alapú területiautonómia-követelésüket alapozzák – olvasható a válaszban. Ez a megállapítás már csak azért is súlyosan torzít, mert az erdélyi magyarok politikai szervezetei következetesen területi és nem etnikai alapú autonómiát kérnek, amelyet parlamenti eszközökkel, törvény útján hoznának létre.

A román kormány egyik legérdekesebb vádja az, hogy a tanácsadói bizottság a szegregáció híve. A külügy válasza szerint ugyanis az etnikai elszigetelődést támogatják a jelentés készítői azzal, hogy olyan oktatási intézmények létrehozását sürgeti, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak.

A székelyföldi románokkal miért nem foglalkoznak?

A külügy elutasítja a jelentésnek azt a megállapítását, hogy nem biztosított maradéktalanul a kisebbség számára az anyanyelvhasználat a közigazgatásban. A válaszban arra hivatkozik, hogy az anyanyelvhasználat közigazgatásban történő kiterjesztése kapcsán információgyűjtésbe kezdett az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI). Azt viszont elfelejti megemlíteni, hogy a DRI álláspontja nem a kormány, hanem a tanácsadó bizottság jelentésének következtetéseivel egyezik meg. Ez pedig az, hogy szükség van a törvény módosítására, az anyanyelv-használati küszöb csökkentésére.

Bukarest a válaszában ugyanakkor elutasít minden, a kollektív jogok létrehozására vonatkozó ajánlást. A Csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztésének meggátolására utalva felrója: ez nem etnikai, hanem vallási esemény. A restitúciós folyamatok leállása kapcsán pedig igyekszik leszögezni, a visszaszolgáltatott épületek több mint ötven százaléka a magyar történelmi egyházak tulajdonába került.

Érdekességképpen: a román kormány sajnálkozását fejezi ki amiatt is, hogy a tanácsadói bizottság nem nem tesz említést jelentésében azoknak a román etnikumú személyeknek a helyzetéről, akik kisebbségben élnek az ország bizonyos területi-közigazgatási egységeiben.

Forrás: maszol.ro

2018.02.26

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés