Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Csupán bő két hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy erdélyi magyar politikai szereplő alátámassza azokat a véleményeket-félelmeket, melyek szerint a hárompárti közös autonómianyilatkozat csupán egy újabb hangzatos, ám érdemi tartalom után üvöltő megnyilatkozás.

A „becsületbeli ügy” spiráljából szabadulni nem tudó Kulcsár-Terza József ugyanis újabb (magán)ak­­­ciót hirdetett: a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének segítségével aláírásgyűjtésbe kezd az általa a parlamentben egyénileg benyújtott autonómiatervezet támogatása érdekében.

Köztudott, hogy a polgári párt RMDSZ-es listán megválasztott parlamenti képviselője még mandátumszerzése előtt megígérte: minden erejével képviselni fogja Bukarestben az önrendelkezés ügyét, és mihamarabb a parlament elé terjeszti(k) a székelyföldi területi autonómiastatútum (valamelyik) tervezetét. Kulcsár-Terza ezt már tavaly tavasszal megtette volna, de nem jött össze, majd amikor egyértelművé vált, hogy az RMDSZ, de még MPP-s főnöke, egyben képviselőtársa sem áll ki mellette, akkor – karácsony előtt – egyénileg iktatta a Székely Nemzeti Tanács (és nem az RMDSZ–MPP) által kidolgozott tervezetet.

Ezzel Kulcsár-Terza József elsősorban azt bizonyította be, hogy tartja a szavát, ami manapság már önmagában dicséretre méltó tett. Csakhogy „makacsságával” olyan támadófelületre világított rá az erdélyi magyar politika béklyókkal teli viszonyrendszerében, amelynek felvillantásával inkább csak nevetségessé tettük magunkat ország-világ előtt. Mert hogy is vegye komolyan autonómiaigényünket a többségi társadalom, ha azt látja, hogy még a (saját) parlamenti képviseletünk sem karolja fel?!

Az azóta eltelt egy hónapban folyamatosan zajlott a tűzoltás, egymást követték a magyarázkodások. Eleinte az RMDSZ és az MPP alkotmányossági akadályokra hivatkozva „bújt ki” a felelősség alól, és újfent időszerűtlennek, elhamarkodottnak nevezték a kezdeményezést. A minap pedig a szövetség háromszéki politikusai azzal „takaróztak”, hogy Kulcsár-Terza „hivatalosan” nem kérte támogatásukat. Nyilván rendkívül kényelmetlen, ha egy erdélyi magyar párt vagy egy székely politikus a sokat emlegetett kedvezőtlen konstellációk örök körforgása közepette az autonómiatörekvések „rossz oldalán” találja magát, de inkább ezt vállalták be, minthogy a „rámenős újonc” mögé álljanak.

Na de nem sokat kellett várni a „visszatalálásra”: január 8-án az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői közös nyilatkozatban foglaltak állást az önrendelkezés mellett, pontosabban megállapodtak az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a mindig áhított összefogás gyakorlati megvalósulása nehezen behatárolható, de annyit azért el lehetett várni, hogy a felek ezután legalább egyeztetnek. Ehhez képest most Kulcsár-Terzáék úgy indítanak aláírásgyűjtést, hogy még a pártjuk teljes egészének támogatását is csak remélik.

A polgári párt háromszéki politikusának újabb akciója a jelenlegi helyzetben sajnos nem több, mint egy kényszerpótcselekvés: bő egyévnyi bukaresti, RMDSZ-frakción belüli kudarcos érdekérvényesítés után olcsó húzás a nép akaratában keresni a vigaszt. Hiszen köztudott, hogy a székelyek autonómiapártiak: az SZNT 10 évvel ezelőtt lezárt belső népszavazásán több mint 200 ezer ember támogatta az önrendelkezést, az „urnákhoz” járulók több mint 99 százaléka.

Nehezen hihető, hogy a kormánypártok, az ellenzéki alakulatok, a román közvélemény megmondóemberei most lélegzetelállva fogadnának 10 vagy 100 ezer autonómiapárti aláírást. Persze ez is sokat számítana abban az esetben, ha előtte és mögötte egy erős képviselet, egybecsengő politikai akarat, valóban összehangolt cselekvési terv állna. Utóbbiak hiányában azonban csak röhögtetjük magunkat.

Szerző: Páva Adorján

Forrás: kronika.ro

2018.01.25.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés