Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Az Európa Tanács elfogadta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozó jelentést, amely kiemelkedő jelentőségű a határon túl élő kisebbségek megsegítése szempontjából – mondta Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő az MTI-nek kedden Strasbourgból telefonon nyilatkozva.

A képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén bemutatott jelentésről beszámolva elmondta, abban nagy hangsúlyt kap az oktatás kérdése, amely a nyelvi kisebbségek kulturális identitásának egyik alappillére, valamint az ukrán oktatási törvény aktualitása miatt is figyelmet érdemel.

Elmondta, hogy a jelentés kitér az anyanyelvű oktatás jelentőségére, a megfelelő tanárképzés megszervezésének fontosságára, az anyanyelvi tankönyvek alkalmazásnak szükségességére, valamint arra, hogy az államnyelvet hatékony módon sajátíthassák el a nyelvi kisebbségben élő közösségek.

Kiemeli annak fontosságát, hogy a különböző nyelvi és regionális kisebbségek képviselői vegyenek részt a velük kapcsolatos döntések meghozatalában mind az oktatás, a közigazgatási nyelvhasználat, a média, valamint a kultúra területén. Hoffmann Rózsa beszámolt arról is, hogy a jelentés az Európa Tanács valamennyi tagállamára vonatkozóan szakmai érvekkel alátámasztott ajánlásokat fogalmazott meg egyebek mellett a kisebbségek jogainak és nyelvhasználatának elismerésére, valamint a kisebbségi nyelv oktatásban történő használatának biztosítása érdekében.

A képviselő elmondta, a jelentés az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazottakon túl is előremutató kezdeményeseket tartalmaz például az on-line tartalmakra és az internetre vonatkozóan. Az egyezmény megszövegezése óta bekövetkezett nagyléptékű technológiai fejlődésnek köszönhetően már új eszközök állnak rendelkezésre az információk eljuttatására. „Ezek szabályozása során is fontos, hogy az államok és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tekintettel legyenek a regionális és kisebbségi nyelvekre” – emelte ki a képviselő.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy az ajánlásokban javaslatot tettek egy díj létrehozására, amelyet a regionális és kisebbségi nyelvek használatát aktívan segítő és népszerűsítő országok kaphatnának, tovább ösztönözve a kisebbségi nyelvek védelmének ügyét. Kiemelte: különös aktualitást ad a jelentésnek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Minority Safe Pack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezése. Az indítvány hasonló témában, EU-szinten ösztönözné a kisebbségek érdekeit szem előtt tartó jogalkotást. „Az elfogadott jelentés elősegítheti a FUEN kezdeményezésének törekvéseit, valamint előmozdíthatja a nyelvi kisebbségek helyzetének napirenden tartását Magyarországon, valamint nemzetközi szinten” – tette hozzá a képviselő.

Forrás: MTI/kronika.ro

2018.01.24.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés