Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Az Európa Tanács elfogadta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozó jelentést, amely kiemelkedő jelentőségű a határon túl élő kisebbségek megsegítése szempontjából – mondta Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő az MTI-nek kedden Strasbourgból telefonon nyilatkozva.

A képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén bemutatott jelentésről beszámolva elmondta, abban nagy hangsúlyt kap az oktatás kérdése, amely a nyelvi kisebbségek kulturális identitásának egyik alappillére, valamint az ukrán oktatási törvény aktualitása miatt is figyelmet érdemel.

Elmondta, hogy a jelentés kitér az anyanyelvű oktatás jelentőségére, a megfelelő tanárképzés megszervezésének fontosságára, az anyanyelvi tankönyvek alkalmazásnak szükségességére, valamint arra, hogy az államnyelvet hatékony módon sajátíthassák el a nyelvi kisebbségben élő közösségek.

Kiemeli annak fontosságát, hogy a különböző nyelvi és regionális kisebbségek képviselői vegyenek részt a velük kapcsolatos döntések meghozatalában mind az oktatás, a közigazgatási nyelvhasználat, a média, valamint a kultúra területén. Hoffmann Rózsa beszámolt arról is, hogy a jelentés az Európa Tanács valamennyi tagállamára vonatkozóan szakmai érvekkel alátámasztott ajánlásokat fogalmazott meg egyebek mellett a kisebbségek jogainak és nyelvhasználatának elismerésére, valamint a kisebbségi nyelv oktatásban történő használatának biztosítása érdekében.

A képviselő elmondta, a jelentés az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazottakon túl is előremutató kezdeményeseket tartalmaz például az on-line tartalmakra és az internetre vonatkozóan. Az egyezmény megszövegezése óta bekövetkezett nagyléptékű technológiai fejlődésnek köszönhetően már új eszközök állnak rendelkezésre az információk eljuttatására. „Ezek szabályozása során is fontos, hogy az államok és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tekintettel legyenek a regionális és kisebbségi nyelvekre” – emelte ki a képviselő.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy az ajánlásokban javaslatot tettek egy díj létrehozására, amelyet a regionális és kisebbségi nyelvek használatát aktívan segítő és népszerűsítő országok kaphatnának, tovább ösztönözve a kisebbségi nyelvek védelmének ügyét. Kiemelte: különös aktualitást ad a jelentésnek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Minority Safe Pack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezése. Az indítvány hasonló témában, EU-szinten ösztönözné a kisebbségek érdekeit szem előtt tartó jogalkotást. „Az elfogadott jelentés elősegítheti a FUEN kezdeményezésének törekvéseit, valamint előmozdíthatja a nyelvi kisebbségek helyzetének napirenden tartását Magyarországon, valamint nemzetközi szinten” – tette hozzá a képviselő.

Forrás: MTI/kronika.ro

2018.01.24.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés