Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

A Románia által aláírt nemzetközi és kétoldalú szerződések nemcsak az anyanyelv közigazgatási, oktatási, egészségügyi rendszeren belüli, egyházi és gazdasági életben történő használatát teszik lehetővé, illetve szabályozzák, hanem a saját jelképek (zászlók) megjelenítését, területi autonómiák létrehozását, s nem teszik lehetővé az államnak az etnikai kisebbségek gyarmatosítási szándékát és a közigazgatási-területi egységek határának a nemzeti kisebbségek rovására történő módosítását.

Az, hogy még mindig léteznek a nagyon népszerű és maximális médiamegjelenésű politikusokból, kormánymegbízottakból, katonákból, SRI-sekből, újságírókból, bloggerekből, egyházi vezetőkből, akadémikusokból, szurkolókból álló működőképes és (hiper)aktív diverziós-uszító hálózatok (lásd az „udvarhelyi Kaufland” diverziót), azt mutatja, hogy az ostobaságból táplálkozó kollektív agresszivitást kiélezett helyzetben újra mozgósítani lehet a magyarok ellen.

A magyarellenes uszításra szisztematikusan felhasznált két nagy téma – a székely zászló hivatalos kitűzése és a területi autonómia – alaptalan hangulatkeltés, mert teljesen törvényes és jogos követelések. Még csak nem is szükséges történelmi érveket felsorakoztatni, abban az értelemben, hogy az erdélyi/moldvai magyarok jogai még magánál Romániánál is régebbiek, tekintettel, hogy a magyarok – a románokhoz, németekhez, romákhoz, szlávokhoz, zsidókhoz és a többiekhez hasonlóan – a régió őshonos etnikai csoportját alkotják.

Az Európa Tanács Diszkriminációellenes Bizottsága (ECRI) 2014-es, Romániára vonatkozó jelentésének 170. pontjában például meglehetősen egyértelműen fogalmaz a székely zászló vagy hasonló heraldikai jelképek nyilvános megjelenítéséről: „A bizottság továbbá ajánlja az egyenlő bánásmód hatóságok általi alkalmazását a nemzeti és regionális jelképek használata esetén, továbbá bármely ebből származó konfliktus megoldását.” Ráadásként az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főmegbízottjának 2012-es ajánlásából is idézhetünk: „A zászlók és jelképek helyi kormányzati épületeken vagy más közintézményeken belüli vagy kívüli megjelenítése olyan vitatott cselekmény, mely feszültségeket kelthet. Az államoknak ilyen helyzetekben számításba kellene venniük a kérdéses megjelení­tésnek a befogadás és jó kormányzás elvei alapján történő szabályozását, egyensúlyt teremtve a társadalom összes csoportjának elfogadható érdekei között.” (Forrás: Az eltérő társadalmak integrálására vonatkozó irányvonalak – Ljubljana, 69. oldal, 50. pont).

Az idézetek magukért beszélnek. Ami pedig az autonómia – még a területit is beleértve – nemzeti/egységes államokon belüli törvényességét és lehetséges kedvező hatásait illeti, mind az ENSZ, az EBESZ és az ET egyet­ért – jó jel. Tanulság: a romániai magyarok összes fő követelései – ahogy azokat e közösség képviselői megfogalmazták – törvényesek és jogosak. Ebből logikusan következik, hogy e követelések megfogalmazói és támogatói nem nevezhetőek „radikálisnak” vagy „szélsőségesnek”.

Természetes módon merül fel a kérdés: akkor miért ápolják még a posztkommunista Romániában is a „veszélyes magyar” mítoszát – méghozzá éppen ezekből a törvényes követelésekből kiindulva? A választ akkor sejthetjük vagy tudhatjuk meg, ha végig merünk menni a logikai szálon: azért, hogy továbbra is a végtelenségig meglopjanak és megalázzanak benneteket/minket azok a (zömmel román, és néhány magyar segítségét élvező) kleptokraták és szekusok, akik még a kommunizmus idejében ültek a nyakunkba, és 1989 után sem szálltak le rólunk – és akik hamis és riadalmat keltő témák felé terelik el a többségi lakosság figyelmét.

Mindezekből egy újabb tanulság, hogy a korrupció elleni és a jogállamiságért folyó harc érdekében többé NEM szabad elkerülni/elhallgatni a kisebbségi/magyar ügyeket/gondokat, ellenkezőleg, fel kell vetni, érvekkel kell alátámasztani, s ezeket meg kell oldani a törvényeknek és a nemzetközi szinten követendő gyakorlatoknak és ajánlásoknak megfelelően. Tehát ahelyett, hogy – még a civil társadalomban is – azt a képmutató és diverziós mantrát hangoztatnák, hogy „Most nem megfelelő a helyzet, mert csak a nacionalisták malmára hajtanánk a vizet az etnikumok közötti kapcsolatokra vonatkozó témák felvetésével!”, lépjünk ki végre a nacionalista hazugságnak abból a buborékából, ahol maguk a társadalom vala­mennyi szférájában jelenlévő intézményesült nacionalisták tartottak minket, és végre – éretten és becsületesen – legyünk nyitottak a banális igazságra, nevezetesen arra, hogy egy olyan őshonos etnikai csoport fő követelései, mint amilyenek az erdélyi/moldvai magyarok, tökéletesen jogosak és törvényesek – és szükségesek ennek az etnikai csoportnak a túléléséhez!

Ezen kívül az is következik mindezekből, hogy mind a korrupcióellenes/demokráciapárti harcnak, mind az etnikai kisebbségek jogaiért folyó küzdelemnek azonos a kiindulási pontja: a jogállamiság, a törvényesség, a polgáriság és a legjobb értelemben vett európaiság. A kisebbségi kérdések alapvető módon polgári és jogi kérdések – semmiképpen sem történetírási vagy propagandisztikus-ideologikusak, ahogy azt az erdélyi téma számos kisajátítója és trollja még mindig hangoztatja.

Előbb-utóbb a normális gondolkodású románok szerepvállalása a magyarok (és nemcsak a magyarok) jogaival kapcsolatos ügyekben növelni fogja a korrupcióellenes polgári mozgalom erejét – amely magával hozza a magyarok szolidaritását a románok újabb, nyitottabbnak mutatkozó nemzedékeivel. És a közösségek közötti szolidaritás egyik – nagyon is kedvező – mellékhatásaként az RMDSZ kleptokratáitól és dinoszauruszaitól is megszabadulunk majd, s azoktól a mérgező névtelenektől, akik szemrebbenés nélkül megszavazzák a közpénzből lopást a helyi tanácsokban vagy a korrupcióellenességet felszámoló törvényeket a parlamentben. Akik mindezt anélkül teszik, hogy a szavazók bármikor is ezt hallhatták volna tőlük: „A székely zászló hivatalos kitűzése és a regionális autonómiák létrehozása Romániában törvényes/alkotmányos!”).

(Neuer Weg: Hans Hedrich: Incredibil sau banal? TOATE revendicările majore ale ma­ghiarilor din România sunt perfect LEGALE!)

Forrás: 3szek.ro

2018.02.03.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés