Székelyföldi programok

Székelyföld turisztikai katalógusa

 

Székelyföldi települések rendezvényei 2017

 

Január 27. - Karnevál, helyszín Kápolnásfalu - Kriza János Iskola

Január 28.

- Szülők bálja, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

- Tűzoltó kosaras bál, helyszín Zetelaka - Közbirtokosság nagyterme

- Tűzoltók bálja, helyszín Székelyszentkirály - Művelődési Ház

- Házasember bál, helyszín Oroszhegy - Művelődési Ház

Február 4. - 40 évesek kortárs találkozója, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

Február 6. - Farsangi bál, helyszín Ülke

Február 11. - 50 évesek kortárs találkozója, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

Február 13-17. - Iskolai farsangi bálok, helyszín Zetelaka - Kultúrotthon

Február 18. - Farsangi Házas bál, helyszín Székelyszentkirály

Február 19. - Családi nap, helyszín Ülke

Február 23. - Maszkabál, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

Február 25.

- Farsangi kosaras bál, helyszín Kápolnásfalu - Kultúrotthon

- Nősember bál, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

- megyei farsangtemetés, helyszín Szentegyháza

Február 26.

- Farsangi előadás, helyszín Kápolnásfalu - Kultúrotthon

- Székelyruhás bál, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

- Farsangzáró műsor, helyszín Zetelaka - Kultúrotthon

- Nagykorúsítás ünnepe, helyszín Zetelaka - Dagi rendezvényterem

Február 28.

- Húshagyó kedd, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

- Farsangtemetés, helyszín Oroszhegy, Tibód, Ülke

Március 4. - Homoródmenti népdalvetélkedő, helyszín Szentegyháza - Gábor Áron művelődési ház

Március 15.

- Ünnepi megemlékezés, helyszín Kápolnásfalu

- Ünnepi megemlékezés, helyszín Zetelaka - templom és kultúrotthon

- Ünnepi megemlékezés, helyszín Oroszhegy és a község falvai

Április 10-14. - BedFed Napok (Boros Fortunát Diáknapok), helyszín Zetelaka - iskola, sportpálya, kultúrotthon

Április 11. - Költészet napja, helyszín Kápolnásfalu - Községi Könyvtár

Április 16.

- Húsvéti bál, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

- bútorfestő tábor (iskolai szünet alatt), helyszín Szentegyháza - Mártonffi János Általános Iskola

Április 17. - Húsvéti Színdarabos bál, helyszín Oroszhegy

Április 26. - A művészet összeköt (előadás a tánc világnapja alkalmából), helyszín Zetelaka - kultúrotthon

Május 1. - Szent József búcsú, helyszín Zeteváralja - római katolikus templom

Május 3. - Szent Kereszt megtalálása búcsú, helyszín Zetelaka - római katolikus templom

Május 6. - Gyermekfilharmónia napok (Fili Napok), helyszín Szentegyháza - Gábor Áron művelődési ház

Május 7. - elsőáldozás, helyszín Székelyszentkirály

Május 20. - XII. Oroszhegyi gyermek néptánc- és dalfesztivál, helyszín Oroszhegy

Május 21.

- Nárcisz Fesztivál, helyszín Szentegyháza - nárciszrét, színpad

- Nárcisz Fesztivál, helyszín Oroszhegy

Május 28. - elsőáldozás, helyszín Oroszhegy

Május 29 - június 2. - Iskola másként, helyszín Zetelaka

Május 30.

- Csaba népe: magyarság és helytörténeti vetélkedő, helyszín Zetelaka - Dr. P Boros Fortunát gimnázium

- 12. osztály ballagása, helyszín Zetelaka - Dr. P Boros Fortunát gimnázium, templom

Június 1. - Szent Antal búcsú, színdarabos búcsú bál, helyszín Ülke

Június 9. - 8. osztály ballagása, helyszín Zetelaka - Dr. P Boros Fortunát gimnázium, templom

Június 23-25. - XXII. Zetelaki Falunapok, helyszín Zetelaka - futballpálya

Június 24-25. - Jégverés napi határkerülés és falunapok, helyszín Székelyderzs

Június 24. - Szent János napi búcsú, helyszín Homoródfürdő - római katolikus templom

Június 26 - július 1. - Kézműves és néptánctábor, helyszín Oroszhegy

Június 29. - Szent Péter és Pál napi búcsú, helyszín Kápolnásfalu- római katolikus templom

Július 2. - Sarlós Boldogasszony búcsú, helyszín Tibód

Július 3. - Szent Tamás búcsú, helyszín Székelyszenttamás

Július 8-9. - Falunapok, helyszín Kápolnásfalu

Július 15. - Nosztalgia est, helyszín Székelyszentkirály

Július 30. - Fúvószenekarok Találkozója, helyszín Kápolnásfalu

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony búcsú, helyszín Oroszhegy

Augusztus 19-20. - Szenttamási falunapok, helyszín Székelyszenttamás

Augusztus 20. - Szent István Napok-hagyományos búcsú bál, helyszín Székelyszentkirály

Augusztus 26-27. - Szilvafesztivál, helyszín Oroszhegy

Augusztus 28 - szeptember 2. - Tánctábor, helyszín Oroszhegy

Szeptember 8.

- Kisboldogasszony búcsú, helyszín Lövéte - római katolikus templom

- Kisboldogasszony búcsú, helyszín Zetelaka - római katolikus templom

Szeptember 8-10. - Zetelaki Ifjúsági Napok - helyszín Zetelaka - futballpálya

Szeptember 14. - Szent Kereszt felmagasztalása búcsú, helyszín Székelyfancsal

Szeptember 16. - Szüreti bál, helyszín Kápolnásfalu

Szeptember 18. - tanévnyitó ünnepség, helyszín Zetelaka - Dr. P Boros Fortunát gimnázium, templom

Szeptember 29. - Szent Mihály búcsú, helyszín Üknyéd

Október 6. - Az aradi vértanúk emlékünnepsége, helyszín Kápolnásfalu

Október 10. - Idősek világnapja, helyszín Oroszhegy, Ülke

Okóber 14. - Idősek napja, helyszín Kápolnásfalu 

Október 21. - Gazdanapok: állatkiállítás, állatvásár, helyszín Kápolnásfalu

November 10. - Pityókabál, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

November 11. - Márton napi köszöntő, helyszín Oroszhegy

November 19. - Szent Erzsébet ünnep, helyszín Oroszhegy

November 25. - Katalin bál, helyszín Kápolnásfalu

December 2. - Tátika show, helyszín Zetelaka - Kultúrotthon

December 5. - Mikulás járás, helyszín Zetelaka

December 25.

- Szentegyházi Angyalbethlehemes Játék, helyszín Szentegyháza - Gábor Áron művelődési ház

- Urusos Néptánccsoport karácsonyi előadása és kosaras bálja, helyszín Oroszhegy

December 26. - Nagykorúsítás, helyszín Lövéte - Kultúrotthon

December 28. - Nagykorúsítás, helyszín Kápolnásfalu

December 30. - Szilveszteri kabaré, helyszín Oroszhegy

Székelyföld

Székelyföld alatt az erdélyi történelmi székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben (arányuk 71,4% volt 2002-ben, 71,72% 2011-ben).

Forrás: Wikipédia

 

 

 

Gazdasága

Mezőgazdaság

A földterület megoszlása művelési áganként: szántó 23,5%, legelő 19,2%, kaszáló 15,4%, szőlős 0,2%, gyümölcsös 0,5%, erdő 33,1%, vízfelület 0,6%, egyéb 7,5%. Legfontosabb termesztett növények: burgonya (különösen elterjedt, mivel jól bírja a hűvös éghajlatot), búza, kukorica, rozs, árpa, cukorrépa.

Bányászat

A bányászat szempontjából a legjelentősebb a parajdi sóbánya. A szintén jelentős hargitafürdői kaolinitbányát 2000-ben, a balánbányai rézbányát 2006-ban zárták be. 2013-ban felmerült, hogy Gyergyótölgyesen uránbányát nyitnának, de ez ellen tiltakozások indultak a sugárszennyezés veszélye miatt.

Ipar

A nyersanyagok közül jelentős a kősó (Parajd), vasérc (Lövéte), földgáz (Maros megyében), ezen kívül előfordul még szén (Borszék, Barót), réz (Balánbánya), andezit, dolomit, uránérc (Gyergyótölgyes), kaolinit (Hargitafürdő). Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag borvizek, melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.

Ércfeldolgozó és vasüzeme a lövétei vasbányászatra is támaszkodó szentegyházi volt, melyet 2009–2010-ben modernizáltak, ennek ellenére a 2011-es privatizáció után bezárták. A balánbányai rézfeldolgozó üzeme a bánya 2006-os bezárásával egyidejűleg szűnt meg.

Székelyföld területének jelentős részét erdő borítja, ezért a fakitermelés és feldolgozás (fűrészáru, bútorgyártás) az egyik legfontosabb iparág. Kiemelhetőek a szentegyházi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, galócási gyárak.

Marosvásárhelyen működik Románia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata, az Azomureș.

Az élelmiszeripar szempontjából országos jelentőségű a marosvásárhelyi (Bere Mureș) és a csíki sörgyár (Bere Ciuc), pár éve mindkettő a Heineken tulajdonába került. Ugyanakkora jelentőséggel bírnak az ásványvíz-, illetve borvízpalackozó üzemek (Bibarcfalva, Borszék, Csíkszereda, Csíkszentkirály, Előpatak, Kovászna, Málnás, Sepsibodok, Tusnád).

A székelyföldi gyógyszergyártás színhelye Marosvásárhely, ahol 1985-ben az Armedica gyárral indult, melyet 1998-ban Gedeon Richter Romania SRL kivásárolta a román államtól a cég 50,98%-os többségi részesedését. 2003-ban a Gedeon Richter Romania SRL beolvadt a nyilvánosan működő SC Armedica SA. részvénytársaságba, megtörtént a társaság zártkörűvé alakítása és a neve Gedeon Richter Romania SA-ra változott. A többszöri tőkeemelések során a Richter tulajdonrészesedése 98,96%-ra emelkedett. A gyógyszergyár 2006-ban 39 termékével volt jelen a román piacon, legfontosabb termékcsoportjai: a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszerre ható készítmények, antibiotikumok tabletta, kenőcs, illetve oldat formájában. A bel- és külföldi piaci kereslet növekedése valamint a piaci pozíció megszilárdítása szükségessé tette 2007-ben, egy modern logisztikai központ létrehozását. Ez 13 000 m² beépített területet jelent Koronkán, közvetlenül a város mellett, amiből 5200 m² a raktárépület.

Kereskedelem

Székelyföld export-import egyenlege (nettó exportja) a rendszerváltás után negatív lett és azóta is az maradt. A külföldi tőkerészvétellel bejegyzett vállalkozások számára 2012-ben a legvonzóbb Marosszék, kevésbé vonzó Háromszék volt.

Székelyföld fő exporttermékei a fa- és fűrészáru, a mezőgazdasági termékek, élőállatok, illetve a két utóbbi feldolgozásából gyártott élelmiszer-ipari termékek. Utóbbi hatékony értékesítésére, székelyföldi kezdeményezések nyomán létrejöttek a Székelyföldi termék és a Székely termék védjegyek, melyek a minőségi székelyföldi és székely termékek kereskedelmét segítik elő Székelyföldön, Romániában, illetve az Európai Unió országaiban. A védjegyes termékek sikeresek minden országban, ahova eljutottak. Magyarországon a Cora hipermarketekben voltak rendszeresen „székely hetek”, ahol ezeknek a védjegyes termékeknek óriási sikere volt.

Idegenforgalom

Székelyföld számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Székelyföld számtalan kulturális látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, múzeumok és galériák, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található. Számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik az Ezer Székely Leány Napja, a Székely Majális, a Székely Sziget Fesztivál, a Székely Pajzs Napok (régi nevén Székely Félsziget Fesztivál), az Aquarius, a borvíz ünnepe, a Tusványos, az EMI-tábor, a Székelyföldi Rockmaraton, a Félsziget Fesztivál és a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny. Mindezek mellett fontos események a székelyföldi város- és falunapok, ahol hagyományőrző- és kézműves foglalkozások és bemutatók vannak.

Természeti látnivalói közül felejthetetlen élményt nyúlt a Békás-szoros, a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó, a Medve-tó. Ugyanakkor Székelyföld bor- és gyógyvizei, mofettái, sós vizei és parajdi sóbarlangja emelik Székelyföld turisztikai vonzerejét.

Forrás: Wikipédia


{youtube}GDE58WGkdMk{/youtube}

Népessége - vallása

Népesség

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az Székely Nemzeti Tanács által behatárolt területen Székelyföld népessége 810 367 fő.

A lakosság etnikai összetétele a következő: 581 159 fő (71,72%) magyar, 183 511 fő (22,65%) román, 32 809 (4,04%) roma és 12 888 (1,59%) egyéb nemzetiségű.

Ebből:

• városi lakosság: 388 041 fő (47,74%)

• falusi lakosság: 422 326 fő (52,26%)

• férfi: 406 640 fő (50,18%)

• nő: 403 727 fő (49,82%)

 

Vallás

Székelyföldön a legtöbben a római katolikus felekezethez tartoznak, de nagyszámú református és unitárius székely lakossága is van. A román nemzetiségűek főképp görög katolikusok voltak, de a kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a görög katolikus egyházat, és a híveket görög keletieknek (ortodoxoknak) nyilvánították. Nagy részüket be is kebelezte a román ortodox egyház, de egy kevesen megmaradtak hitüknél. Ugyanakkor a székelyföldi ortodoxok számát a kommunista időben Moldvából és Havasalföldről betelepített románok is növelték.

Forrás: Wikipédia

Közigazgatása

A mai értelemben vett Székelyföld Hargita, Kovászna, Maros, Bákó, Brassó és Neamț megye területén fekszik. A történelmi Székelyföldhöz tartozó Aranyosszék Kolozs és Fehér megye területén található.

A mai értelemben vett Székelyföldön 18 város – melyből hét municípium (törvényhatósági jogú város) – és 134 község van, illetve ezek településrészei.

 

Városok

 

 

Helység

Lélekszám

Magyar lakosság

Első írásos említés

Magasság

2002

2011

2002

2011

1

Marosvásárhely

150 041

134 290

70 108 (46,73%)

57 532 (42,81%)

1323

332 m

2

Sepsiszentgyörgy

61 543

56 006

46 113 (74,93%)

41 233 (73,62%)

1332

555 m

3

Csíkszereda

42 029

38 966

34 359 (81,75%)

30 607 (78,55%)

1558

662 m

4

Székelyudvarhely

36 948

34 257

35 357 (95,69%)

31 665 (92,43%)

1333

477 m

5

Kézdivásárhely

20 488

18 491

18 633 (90,95%)

16 292 (88,11%)

1407

565 m

6

Gyergyószentmiklós

20 018

18 377

17 524 (87,54%)

15 388 (83,74%)

1332

810 m

7

Maroshévíz

15 880

13 929

4039 (25,43%)

3080 (22,11%)

1567

650 m

8

Szováta

11 614

10 385

10 465 (90,11%)

9104 (87,66%)

1578

502 m

9

Kovászna

11 369

10 114

7539 (66,31%)

6354 (62,821%)

1548

560 m

10

Székelykeresztúr

9672

9650

9201 (95,13%)

8923 (92,48%)

1333

393 m

11

Barót

9670

8672

9271 (95,87%)

8129 (93,74%)

1224

480 m

12

Balánbánya

7902

6115

2703 (34,21%)

2092 (34,21%)

1850

865 m

13

Szentegyháza

7042

6898

6960 (98,84%)

6704 (97,19%)

1406

860 m

14

Nyárádtő

6554

6945

599 (9,14%)

580 (8,35%)

1264

305 m

15

Nyárádszereda

5824

5554

4890 (83,96%)

4452 (80,16%)

1493

365 m

16

Erdőszentgyörgy

5492

5166

4149 (75,55%)

3808 (73,71%)

1333

355 m

17

Borszék

2864

2585

2240 (78,21%)

1972 (76,29%)

1594

875 m

18

Tusnádfürdő

1728

1641

1615 (93,46%)

1463 (89,15%)

1842

650 m

 

Forrás: Wikipédia

 

ELEKES TIBOR:

SZÉKELYFÖLD KÖZIGAZGATÁS-FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSAI A 13. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG

Földrajza

A történelmi Székelyföld területe Orbán Balázs szerint 12 800 km², mai értelemben vett területe (Aranyosszék nélkül) 12 450 km². Az SZNT autonómia statútumában szereplő terület, illetve az általa készíttetett térkép szerint – amely tartalmazza az 1950-es régiósításnál elcsatolt területeket, és hozzászámolja az 1968-ban Hargita megyéhez csatolt Maroshévíz területét is – 12 000 km². Kiterjedése észak-déli irányban 150 kilométer, kelet-nyugati irányban 140 kilométer (Aranyosszékkel együtt 200 km).

A Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, ennek hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, ezen belül a Mezőség peremterületeit foglalja magába. A történelmi Székelyföld távolabbra szakadt különálló része volt ezenkívül Aranyosszék is az Erdélyi-középhegység lábainál, az Aranyos folyó alsó szakaszánál.

Domborzat

Székelyföld domborzatának nagy részét a Keleti-Kárpátok belső vonulatai és előhegységei alkotják. Nyugaton az Erdélyi-medence dombságai találhatók. Székelyföld hegységei a Kelemen-havasok déli része, a Görgényi-havasok, a Hargita-hegység, a Besztercei-havasok déli része, a Gyergyói-havasok, a Hagymás-hegység, a Naskalat-hegység, a Csíki-havasok, a Persányi-hegység északi része, a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység, a Répát-hegység, a Nemere-hegység nyugati része, a Háromszéki-havasok nyugati része, a Bodzafordulói-hegyek és a Bodzai-havasok északnyugati része. A nyugati vonulat (Kelemen, Görgényi, Hargita) a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik. Ezekben és a környező hegységekben gyakran találni vulkáni utóműködésre utaló nyomokat. A keleti vonulathoz kristályos hegységek (Gyergyói, Hagymás, Csíki) tartoznak.

A Kárpátok Székelyföldre eső két fő vonulata olyan nagy kiterjedésű medencéket fog közre, mint a Gyergyói-medence és a Csíki-medence. A Háromszék területén több részre szakadó vonulatok között helyezkedik el a Baróti-medence, a Kászoni-medence, a Felső-Háromszéki-medence és Székelyföldhöz tartozik még a Brassói-medence északkeleti része. A medencéket a folyóvölgyek mentén vagy hágókon áthaladó közlekedési útvonalak kötik össze.

Éghajlat

Az éghajlat az alacsonyabban fekvő részeken mérsékelt kontinentális, a magasabban fekvő részeken függőleges övezetességű hegyvidéki éghajlat. A viszonylag nagy tengerszint feletti magasság miatt az éghajlat jóval hidegebb, mint Románia legnagyobb részén. Az évi középhőmérséklet általában 7,1 és 7,6 °C körül mozog, ennél valamivel magasabb a Mezőségen (9 °C), illetve jóval alacsonyabb a magasabb hegyekben (helyenként 2 °C alatt). A leghidegebb hónap (január) középhőmérséklete ‒3 és ‒10 °C között van, a legmelegebbé (július) pedig 10–19 °C. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 40 °C volt, melyet Szabédon regisztráltak 1952-ben, a legalacsonyabb mért hőmérséklet pedig ‒38,4 °C volt, melyet Csíkszeredán mértek 1985 januárjában, és ez a mai napig a romániai országos hideg-rekord. Télen gyakori a hőmérsékleti inverzió: a hideg levegő bennreked az alacsonyan fekvő területeken, ezért a völgyekben és medencékben hidegebb van, mint a hegycsúcsokon (a legalacsonyabb hőmérsékletet is 750 méteres magasságban mérték). A napsütéses órák száma 1500-2000 évente. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm a Mezőségen és a hegyközi medencékben, a hegységekben meghaladhatja az 1200 mm-t is. A csapadék jelentős része hó formájában hull, a hóréteg vastagsága meghaladhatja az 1 métert is. A legmagasabb hegycsúcsokon a hó egészen júniusig megmarad.

Vízrajz

Székelyföld két legnagyobb folyója a Maros és az Olt, mindkettő a Gyergyói-havasok déli részén ered. Más nagyobb folyók: Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Tatros, Feketeügy.

Nincsenek nagy kiterjedésű állóvizek. A legnagyobb tavakat (Bözödújfalusi-víztározó, Zeteváralji-víztározó, Szépvízi-víztározó) mesterségesen alakították ki. A kisebb méretű természetes tavakhoz tartozik a Gyilkos-tó, amely természetes gáttó a Hagymás-hegységben, a Szent Anna-tó, egy egyedülálló krátertó a Csomád-hegység egyik kráterében, amely a szomszédos Mohos-tőzegláp sorsára van ítélve. Említeni kell ugyanakkor a szovátai sós tavakat, közülük kiemelhető a sókarszton létrejött heliotermikus Medve-tó, amely Európa legnagyobb ilyen jellegű tava.

Az Olt és a Feketeügy árterein kedvezőek a feltételek az eutróf lápok megjelenéséhez, ezek közül a rétyi és a kökösi a legismertebbek.

Élővilág, természetvédelem

Növényföldrajzi szempontból Székelyföld a Carpaticum flóratartományba tartozik. A tengerszint feletti magasság szerint több növényzeti öv különíthető el. 500 m alatt a természetes növényzetet a gyertyános–tölgyes öv alkotja, itt előfordul még a cserfa, szilfa, hárs, kőris. 500 és 1000 m között, a dombságok magasabb és a hegységek alacsonyabb részein a bükkerdők öve húzódik. 1000 m-nél magasabban a tűlevelű erdők öve található (ez az erdőövezet legfelső szintje, túlnyomórészt lucfenyő alkotja), amely nagy kiterjedésű területeket borít. A hegyközi medencék körül (a hőmérsékleti inverzió miatt) és a hegyek északi lejtőin a fenyőerdők már 600 m magasan is megjelennek. A legmagasabb hegységekben (Hargita, Hagymás-hegység) megtalálható az alpesi övezet is, jellemző növényei: közönséges boróka, fekete áfonya, havasi törpefenyő. A nagy növényzeti övezeteken kívül vannak sajátos növényzetű területek is (ilyenek például a vízpartok közelében az ártéri berkek). Székelyföld legféltettebb természeti vagyona az erdő, amit már sok éve a politikai körökkel összefonódott érdekszövetségek termelnek ki.

Székelyföld területén jelenleg három nemzeti park található, ebből két nemzeti park egy része Hargita megye területén is fekszik, ezek a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Kelemen-havasok Nemzeti Park. A harmadik nemzeti park az 1950-es régiósításkor Székelyföldtől Neamț megyéhez csatolt Csalhó, Gyergyóbékás közigazgatási területein is elterülő Csalhó Nemzeti Park. Ugyanakkor Székelyföldön 47 természetvédelmi terület van (ebből 32 Hargita, három Maros, négy Neamț, és négy Kovászna megye területén), köztük a Medve-tó és a sós sziklák erdőségei, Rétyi Nyír természetvédelmi terület, Maroshévízi termál-vízesés természetvédelmi terület és Sóhát és Sószoros Természetvédelmi terület.

Forrás: Wikipédia