Postázták az Európai Unió Bíróságához címzett beavatkozási kérelmet Kovászna Megye Tanácsának jogászai – közölte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Mint ismeretes, az áprilisi soros ülése alkalmával a megyei önkormányzat testülete támogatta azt a kezdeményezést, hogy a tanácselnök, a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című tervezet elfogadásáért, vagyis Székelyföld jövője érdekében folytatott perben képviselje a megyét.
A kereset célja, hogy az őshonos, nyelvi kisebbségek jogait szavatoló tervezetet tárgyalja az Európai Bizottság, amely korábban úgy döntött, hogy a kérdés nem tartozik a hatáskörébe.
„Ésszerűnek tartom, hogy az Európai Unió foglalkozzon a kisebbségek és a régiók közti összefüggésekkel. Nyilván egy sor olyan ország létezik, ahol ez a kérdéskör kényelmetlen. Mégis az Unióban számtalan specifikus tulajdonságokkal rendelkező régió is létezik: fontosnak tartom, hogy ezek státusát határozzák meg. Székelyföld szempontjából egy ilyen ajánlás lényeges lehet, hiszen nem csupán gazdasági, hanem különleges kulturális igényekkel is rendelkezünk” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsnak elnöke.
Forrás: Kovászna Megye Tanácsának Sajtóirodája
2014.04.29.
Beavatkozási kérelem
Az Európai Unió Bírósága részére
Tisztelt Törvényszék,
Alulírott Kovászna megye, mint Románia közjoga szerinti jogi személy (székhely: 520008 Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 4., Kovászna megye, Románia) képviseli Tamás Sándor elnök (a továbbiakban: Felperesi Beavatkozó) az Európai Unió Bírósága Alapokmányának 40. cikke és a Törvényszék Eljárási Szabályzatának 115. cikke alapján
BEAVATKOZÁSI KÉRELMET
terjeszt elő az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatának 24. számában, 2014. január 25-én közzétett T-529/13. számú (Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila v. Európai Bizottság) ügyben, a felperesek támogatása céljából.
Felperesi Beavatkozó kijelenti, hogy jogos érdeke fűződik a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” nevű európai polgári kezdeményezés bejegyzése iránti kérelem elutasításáról szóló, 2013. július 25-i C(2013) 4975 final sz. európai bizottsági határozat megsemmisítéséhez.
Felperesi Beavatkozó a per kimeneteléhez fűződő érdekét az alábbiakban valószínűsíti.
1. Felperesi Beavatkozó Románia megyéje, mely a 215/2001 törvény 20, 21 cikke alapján önálló közjogi jogi személyiséggel rendelkezik. Felperesi Beavatkozó vegyes nemzetiségi összetétellel rendelkezik, többségében a magyar (73,59%), román (22,09%), roma (3,99%) és más (0,13%) nemzeti összetétel által lakott megye, melyre illik a felperesek polgári kezdeményezésének tárgyában kifejtett meghatározás, miszerint nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetik meg a környező területektől. A kohéziós politika jelenlegi rendszerében Felperesi Beavatkozó a Közép-romániai fejlesztési régióhoz (NUTS 2 szint) tartozik. Felperesi Beavatkozó ezen felül természetes és történelmi részét képezi Székelyföldnek, mely egy olyan, több megye területét magába foglaló (a NUTS 2 besorolásnak megfelelő méretű) földrajzi egység, melyet szintén nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a környező régióktól.
2. Mind a Felperesi Beavatkozó, mind Székelyföld egésze, empirikus adatokkal igazolhatóan – súlyos és állandó demográfiai hátrányt szenved a környező régiókhoz képest, amelyet csak súlyosbít, hogy az uniós kohéziós politika jelenleg nem kezeli kiemelt figyelemmel az olyan régiókat, melyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a környező régióktól. A hivatkozott demográfiai hátrány tényét támasztja alá, hogy Kovászna megye egy lakosra eső GDP-je Románia EU-csatlakozása óta tartósan nem haladja meg a Közép-romániai fejlesztési régió átlagának 80%-át. Hasonlóan alacsony értékek a régióban csak a többi, többségi (Hargita és Kovászna megye) vagy jelentős (Maros megye) magyar lakossággal rendelkező megyében találhatók, míg a jelentős többségben román lakosságú megyék – melyeket nem érint a felperesek polgári kezdeményezésében felvetett probléma – tartósan 105% feletti értékeket mutatnak.
A statisztika szerint a régió legkedvezőtlenebb helyzetű megyéje Kovászna megye. Az egy főre eső nemzeti össztermék ebben e megyében mindössze 1,7% nőtt, míg a szomszédos, fejlettebb Brassó megyében 19,20%-al. Ez az intenzív gazdasági leszakadás az Európai Unióhoz történt csatlakozás után ment végbe. Az adatok alapján elmondható, az EUMSZ 174. cikkében megfogalmazott céllal ellentétes folyamat zajlik a Középrégión belül. Ez a cikk ugyanis kimondja: átfogó, harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik.
Egyik közelmúltbeli András Zoltán által készített gazdasági tanulmány a kohéziós támogatások felhasználásáról kimutatta, hogy míg az uniós támogatások a Közép-romániai fejlesztési régió túlnyomórészt román lakosságú megyéiben gazdaságfejlesztési projektek megvalósítását segítik, addig Kovászna megyében kimerülnek az évtizedekkel elmaradott infrastruktúra javításában, de valós gazdasági perspektívát a helyi lakosságnak nem nyújtanak.
A javasolt polgári kezdeményezés a csatolt mellékletekkel szemléltetett gazdasági és demográfiai hátrány megszüntetését tűzte ki célul: „Szigorúan meg kell tiltani eme régiók hátrányos megkülönböztetését, beleértve a diszkrimináció burkolt formáit is. Biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét az Unió strukturális alapjaihoz, minden más EU alaphoz, forráshoz, programhoz. Semmiképpen nem fordítható az Unió kohéziós politikája nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességeik felszámolására, vagy gyengítésére, semmiképpen nem tehetők az Unió gazdasági eszközei és céljai kisebbségellenes politikák akár közvetett eszközeivé. Így például az Unió politikái és pénzeszközei nem használhatóak az adott régiók nemzetiségi összetételének, regionális identitásának, kulturális arculatának megváltoztatására, olyan foglalkoztatás-politikák támogatására, amely más kultúrájú és nyelvű munkaerő betelepedését mozdítaná elő. Az ilyen gyakorlat ellentétes a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásával, közös alkotmányos örökségével is.”
Álláspontunk szerint a felperesek polgári kezdeményezésének sikere – összhangban az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 174. cikkével – biztosítaná e demográfiai hátrány leküzdését az uniós kohéziós politika segítségével. Ennek előfeltétele, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vegye felperesek polgári kezdeményezését.
3. A jelenlegi uniós kohéziós politika nincs figyelemmel az olyan régiók különleges fejlesztési igényeire, melyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a környező régióktól. Felperesi Beavatkozó is tapasztalja ennek romboló hatásait, melyek túllépnek az egyszerű gazdasági kérdéseken. A kohézió hiánya a népesség elöregedését és elvándorlást vált ki Kovászna megyében, valamint asszimilációs ösztönzőként hat a fiatalabb lakosság irányában. Ennek eredményeként – a fenti 2. pontban említett demográfiai hátrány mélyülése mellett – az Unió céljainak meghiúsulása, és különösen az uniós politikák között kiemelt szerepet betöltő nemzeti és regionáls sokszínűség megszűnése fenyeget. Mindez az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) céljai között lefektetett alapvető értékeket fenyegeti és a Szerződés alábbi cikkeibe ütközik:
2. cikk: Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
3. cikk (az EUSz. korábbi 2. cikke) (3) (…) Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.
167. cikk (az EKSz. korábbi 151. cikke) (1) Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.
* * *
A fentiek kellőképpen megalapozzák Felperesi Beavatkozónak a felperesek pernyertességéhez fűződő jogos érdekét. Erre tekintettel Felperesi Beavatkozó kéri az Európai Unió Törvényszékét, hogy a Törvényszék Eljárási Szabályzata 116. cikkének 6. §-ának megfelelően tegye lehetővé a számára, hogy az eljárás szóbeli szakaszában előadhassa észrevételeit.
Sepsiszentgyörgy, 2014. április 28.
Tisztelettel: Kovászna megye
Törvényes képviselő:
TAMÁS Sándor
Kovászna Megye Tanácsának elnöke