Kiemelt híreink

Másodfokon tárgyalta az Európai Unió bírósága az SZNT régiós polgári kezdeményezésének perét

Másodfokon is letárgyalta csütörtökön az Európai Unió luxembourgi bírósága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított régiós európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos pert. Júliusig nem várható ítélethirdetés.

Bővebben:

A szenátus kisebbségügyi bizottsága is elutasította az autonómiatervezetet

A bukaresti parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte csütörtökön a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Bővebben:

Jogszabályt kezdeményezni az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az úgynevezett Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című polgári kezdeményezés érvrendszerét ismertetve arra kérte a képviselőket, hogy rendes jogalkotói eljárás nyomán szerezzenek érvényt az abban foglalt elveknek és gyakorlatnak.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Másodfokon is letárgyalta csütörtökön az Európai Unió luxembourgi bírósága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított régiós európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos pert. Júliusig nem várható ítélethirdetés.

A pert Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja indította, hogy bírósági úton kötelezzék az Európai Bizottságot a nemzeti régiókkal kapcsolatos polgári kezdeményezés bejegyzésére.

Korábban a bizottság úgy ítélte meg, hogy a kezdeményezés tárgya nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe. Ezt a határozatot Izsák és Dabis megtámadta a bíróságon, de első fokon elvesztették a pert.

Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: a csütörtöki tárgyalás során a perhez a kezdeményezők oldalán csatlakozott Magyarország, valamint a bizottság oldalán csatlakozó Románia ügyvédje is kifejtette álláspontját, és válaszolt a bírák kérdéseire. Az SZNT elnöke kijelentette: az érintett feleknek feltett kérdésekből azt a következtetést vonta le, hogy a bírák megértették a kezdeményezés lényegét.

E lényeget Izsák Balázs úgy fogalmazta meg, hogy „ne állíthassák a tagállamok az EU kohéziós forrásait asszimilációs politikák szolgálatába”.

Hozzátette: a perben július 11-re készül el a bíróság belső szakértői szervének a véleményezése, és a bírák e dátum után hozhatnak ítéletet, mely minden bizonnyal tekintettel lesz a szakértői véleményre is.

Izsák Balázs elmondta: Sobor Dávid, a kezdeményezők ügyvédje a felvezetőjében Székelyföld helyzetére, és azokra a körülményekre hivatkozott, amelyek közepette az SZNT elindította a polgári kezdeményezést. Mivel a felperesek magyar nyelvű pereskedést kértek, az EB elutasító álláspontját is magyar ügyvéd képviselte.

Az SZNT elnöke szerint a Romániát képviselő ügyvéd arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy az SZNT tulajdonképpen Brüsszel segítségével akarja módosítani Románia közigazgatási rendszerét, noha ez kizárólag Bukarest hatásköre.

A Magyarországot képviselő ügyvéd – Izsák szerint – fontos tisztázó válaszokat adott a bírák kérdéseire, amelyekkel félreértéseket oszlatott el.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

A kezdeményezés a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában azonban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. Így el sem kezdődhetett az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A bizottsági határozatot Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán, de a 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet az EB-nek kedvezett. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be.

Forrás: MTI/kronika.ro

2018.05.03.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés