Kiemelt híreink

Másodfokon tárgyalta az Európai Unió bírósága az SZNT régiós polgári kezdeményezésének perét

Másodfokon is letárgyalta csütörtökön az Európai Unió luxembourgi bírósága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított régiós európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos pert. Júliusig nem várható ítélethirdetés.

Bővebben:

A szenátus kisebbségügyi bizottsága is elutasította az autonómiatervezetet

A bukaresti parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte csütörtökön a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Bővebben:

Jogszabályt kezdeményezni az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az úgynevezett Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című polgári kezdeményezés érvrendszerét ismertetve arra kérte a képviselőket, hogy rendes jogalkotói eljárás nyomán szerezzenek érvényt az abban foglalt elveknek és gyakorlatnak.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

A bukaresti parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte csütörtökön a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Nem volt ellenségeskedés az autonómiastatútum csütörtök délelőtti vitáján, amelyet a szenátus emberi jogi, egyházi és kisebbségügyi szakbizottságában zajlott. Ennek ellenére a bizottság negatívan véleményezte a tervezetet. Derzsi Ákos Bihar megyei szenátor, a bizottság tagja lapunknak elmondta, a testület 11 tagjából hatan voltak jelen, ezzel megvolt a szükséges kvórum.

A statútum beterjesztője, Kulcsár-Terza József ismertette a tervezetet, utána a bizottság elnöke, a nemzeti liberális párti Marius Nicoară szólt hozzá, aki szerint az autonómia nem elvetendő, mindenki azt szeretne, de szerinte ebben a formában, etnikai alapon elfogadhatatlan. Nicoară ezek után tartózkodott a szavazásnál, Derzsi Ákos támogatta szavazatával a statútumot, a többi négy tag ellene szavazott.

A szenátor ugyanakkor előrelépésnek tartja, hogy a szociáldemokrata politikusok elkérték a tervezetet, hogy tanulmányozhassák, bár hangsúlyozták, hogy az autonómiára a román társadalom még nincs felkészülve. Derzsi Ákos szerint ha a bizottsági jelentések elkészülnek, akár napirendre is tűzhetik a statútumot a felsőházban, ám valószínű, hogy nem megy át, hiszen már az első bizottság negatívan véleményezte.

„Nem számítok arra, hogy a szenátus plénuma elfogadja, de remélem, nem lesznek vehemens ellenzői. Fontos, hogy a területi autonómia ne legyen többé tabutéma a román parlamentben, alakuljon ki egy építő jellegű vita, mondják el, mit kellene szerintük a tervezeten javítani vagy módosítani, esetleg mivel kellene kiegészíteni, hogy a román politikusok számára is elfogadható legyen” – szögezte le a szenátor.

Kulcsár-Terza József, a tervezet beterjesztője kérdésünkre elmondta, nagy áttörésként értékeli, hogy civilizált párbeszédet lehet folytatni erről a témáról. „Ha húsz évvel ezelőtt elkezdtük volna a párbeszédet, ma már máshol tartanánk, a román politikum és társadalom sokkal nyitottabb lenne, de így is optimista vagyok, jó úton haladunk” – mondta a politikus.

Felidézte, hogy a képviselőház plénumában a végső szavazás során voltak ellenséges, indulatos hozzászólások minden román párt részéről, de azokat politikai nyilatkozatként értékeli. 

A csütörtöki bizottsági bemutatón elmondta, az autonómia nem alkotmányellenes, hiszen például Olaszország, Finnország, Spanyolország alaptörvényében is benne van, hogy egységes és oszthatatlan államok, mégis biztosítanak önrendelkezést a régióknak. Ha Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, már kapna egy autonóm területet, a gagauz autonóm régiót.

"Ami szabad a gagauzoknak, az szabad a székelyeknek is” – szögezte le a politikus. Felidézte, hogy a Székely Nemzeti Tanács szervezésében 2007-ben volt belső népszavazás, 220 ezeren mondtak igent az autonómiára, a „népakaratot nem lehet leseperni”. Mint ismeretes, a képviselőház szakbizottságai negatívan véleményezték, majd a plénum elutasította az autonómiastatútumot, arról a szenátus fog döntő kamaraként szavazni.

Szerző: Bíró Blanka

Forrás: kronika.ro

2018.05.03.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés