Kiemelt híreink

Mit nyertünk az autonómiastatútum benyújtásával?

Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap. A statútum beterjesztése óta eltelt mintegy három és fél hónapnak azonban megvannak a maga tanulságai és megvan a maga fontossága is. Anélkül, hogy délibábokat kergetnénk, vagy azt remélnénk, hogy a parlament felsőháza majd elfogadja jogos önrendelkezési igényünket, a törvénykezdeményezés benyújtásának több olyan pozitív hozadéka is megmutatkozott, amelyek után egy fokkal talán derűlátóbban nézhetünk jogérvényesítési küzdelmünk elé.

Bővebben:

Európa Tanács: szélesíteni kell a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát Romániában

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

Bővebben:

Ismét napirendre kerül az önrendelkezés a képviselőházban

Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Hangzatos név mögé bújnak a román szélsőségesek, és Európához (legalábbis annak közép és nyugati részéhez) méltatlan módon a 21. században olyan védekező állásra kényszerítik a székely közösséget, aminek probléma értékét a nyugati demokráciában talán meg sem értik.

Míg Románia szerte a régióknak, városoknak lehet saját zászlójuk, azt kitűzhetik közterületre, közintézményekre, ez nem igaz az ország közepén elhelyezkedő régióra, Székelyföldre, ahol vagy a prefektus, vagy a román propagandagépezet valamelyik szolgálatos civil szervezete viszi román bíróság elé a székely zászló, de akár még a székely városzászlók ügyét is. Míg Magyarországon soha nem volt annyira szélsőséges szervezet, amelyet zavarna a gyulai vagy battonyai középületekre kitűzött román zászló, addig Romániában egy nevében méltóságról és emberi jogokról beszélő civil szervezet főfoglalkozása a bírósági keresetek benyújtása a székely zászlók kitűzése ellen, a román bíróságok meg sokszor csak a települések nevét kell kicseréljék az elmarasztaló ítéletek közlésekor.

Hasonló folyamat játszódott le Gyergyószentmiklós esetében is, ahol immár a székely és a városzászló ügyében megszületett az elmarasztaló ítélet indoklása, amivel az érintettek (a polgármester, az önkormányzati képviselők, a települési székely tanács tagjai) az Emberjogi Bíróságon készülnek panaszt tenni diszkrimináció miatt. A Székelyföldért Társaság messzemenően támogatja a gyergyószentmiklósiak ügyét és nem csak erkölcsileg, hanem anyagilag is felkarolja ezt a kezdeményezést. A kereset elkészítéséhez felkértük a strasbourgi bíróságnál már gyakorlatot szerzett dr. Karsai Dániel budapesti ügyvédet. A per célja, hogy a bíróság kötelezze Romániát, tartsa tiszteletben saját alkotmányát és törvényeit, hogy az EU és az ország zászlaja mellett a régió és a város zászlaját is használhassák.

A keresetet ugyan választott, vagyis nagyobb legitimációval rendelkező személyek adják be, de hogy a jogsértés jelentőségét ne lehessen lekicsinyleni, ezért aláírásgyűjtésbe kezdünk azért, nehogy a bíróság azzal utasítsa el a bíróság a kereset befogadását, hogy az elszenvedett jogsérelem nem jelentős. Arra kérjük a gyergyószentmiklósiakat, hogy minél nagyobb számban írják alá a támogató íveket, azzal segítve a kereset sikerét.

További részleteket olvashatnak itt: http://blog.sic.hu/aruszsolt/2017/12/11/fejlemenyek-a-gyergyoszentmiklosi-zaszloperben/

Érd, 2017. december 11.

György-Mózes Árpád

elnök

Székelyföldért Társaság

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés