Kiemelt híreink

Egyed Ákos: a székelység a magyarság részét képezi

A rendi székely nemzettől a modern magyar nemzetig

Bővebben:

Autonómia és identitás

Kik a székelyek? Erre a kérdésre keresve a választ, s megvilágítva más-más vetületeit, sokan fejezték ki aggodalmukat: a székelység a saját nemzeti önazonosság útját járva eltávolodhat a magyar nemzettől.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élő magyarokat, a végsőkig elmegyünk az őket érintő konfliktusokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek.

Mint mondta, „szégyenletes és gyalázatos”, a kisebbségek jogait durván megsérti az ukrán oktatási törvény módosítása, aminek az ügyében a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen lépnek fel. „Ez világosan mutatja, hogy nem magyar-ukrán ügyről van szó” – mutatott rá.

Kifejtette: közös levelüket csütörtökön az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács főtitkárához és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához is eljuttatták.

Közölte, minden nemzeti kisebbség jogait durván megsértették, ezt senki nem hagyhatja szó nélkül.

Hozzátette: kezdeményezik továbbá, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tűzzék napirendre az ügyet.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett.

Szijjártó Péter kitért arra: a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében egészen kritikus a helyzet, több mint száz magyar diákot kényszerűségből 15 intézményben „szórtak szét” a megyében. Mint mondta, a nulladik, azaz előkészítő, az ötödik és a kilencedik évfolyamba jelentkezett diákok esetében a legrosszabb a helyzet. A nulladik és ötödik osztályosok magyar nyelvű iskolákban folytatják a tanulmányaikat, de különböző intézményekben, és csaknem minden kilencedikesnek gimnázium helyett szakiskolában kellett megkezdenie a tanulmányait.

A tárcavezető úgy látja, Romániában ahelyett, hogy a megoldásra törekednének – hiszen kiderült, hogy csak a román hatóságokon múlik, működhet-e tovább az iskola –, „elővették újra a nacionalista kártyát”, egy képviselő ugyanis kezdeményezte, hogy az iskolaépület átadásának visszavonását fontolják meg. (Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselője, Maros megye volt prefektusa kezdeményezte.

Forrás: kronika.ro

2017.09.15.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés