Kiemelt híreink

Mit nyertünk az autonómiastatútum benyújtásával?

Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap. A statútum beterjesztése óta eltelt mintegy három és fél hónapnak azonban megvannak a maga tanulságai és megvan a maga fontossága is. Anélkül, hogy délibábokat kergetnénk, vagy azt remélnénk, hogy a parlament felsőháza majd elfogadja jogos önrendelkezési igényünket, a törvénykezdeményezés benyújtásának több olyan pozitív hozadéka is megmutatkozott, amelyek után egy fokkal talán derűlátóbban nézhetünk jogérvényesítési küzdelmünk elé.

Bővebben:

Európa Tanács: szélesíteni kell a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát Romániában

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

Bővebben:

Ismét napirendre kerül az önrendelkezés a képviselőházban

Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

1927. december 7-én született Csíksomlyón, író, műfordító.

A Bolyai Tudományegyetemen végzett román-német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője volt, 1956-tól 1988-ig a Napsugár erdélyi gyermeklapnál szerkesztő, 1990 és 1991 között nyugdíjazásáig a Keresztény Szónál szerkesztő. Nyugdíjas éveiben is aktívan írt, több hazai és nemzetközi elismerésben részesült.

Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte. Első megjelent kötete 1954-ben látott napvilágot Bukarestben Fehérfenyő címmel, amely elbeszéléseket, karcolatokat tartalmaz. Ezt követően sorra jelennek meg elbeszéléskötetei, de kisregényeket is ír. Írásaival belopta magát a hazai közönség, főleg a szülőföldi csíki ember szívében. Műveit a székely humor, a drámai életképek-helyzetek és az abszurd vonások jellemzik. Igazi áttörést a Csipike meseregényével aratta melyet több nyelvre lefordítottak Első része Csipike a Gonosz törpe címen jelent meg 1966-ban. A meseregény elsősorban a gyerekekhez szól, de ugyanúgy derűsége és mély filozófiai mondavalója révén megkapja a felnőtt olvasóközönséget is.

Az 1997-ben Csíkszeredában kiadott Levelek hazulról – haza írásgyűjtemény Hargita Népe napilapban megjelent cikkeit közli. A mai ember helyzetproblematikáinak megoldására próbál orvosságot találni. Itt említi meg, hogy neki a haza két pólusra tevődik. Az egyik szülőföldje Csíksomlyó és Csíkszereda, a másik Kolozsvár.

2001-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnökévé választották.

 

 

 

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés