Átvette a székely szabadság napján elfogadott petíciót szerda délben Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, aki az intézményben fogadta a csíkszeredai megmozdulás szervezőinek képviselőit.
A dokumentum iktatásakor a prefektus – aki magyarul tárgyalt a háromtagú küldöttséggel – azt mondta, már volt egy példánya a petícióból, azt már egy nappal korábban letöltötte az internetről.
A kormánymegbízott azt mondta, bár 16.30-ig tart a munkaprogramja, a keddi rendezvény napján 17 óráig az irodájában maradt, és várta a szervezők küldöttségét, majd hazament, ezért Veress Dávid, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki elnökétől nem tudta átvenni a dokumentumot. A tegnapi átadásra Veress Dávid Somay Péterrel (Magyar Polgári Párt) és Tőke Ervinnel (Erdélyi Magyar Néppárt) érkezett.
Sepsiszentgyörgyön a szervezők a rendőrséggel folytatott hosszas egyezkedést követően a prefektúra kapusának adták át a petíciót kedden este, mivel rajta kívül már senki nem tartózkodott a Sebastian Cucu vezette intézményben. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke gúnyosan meg is jegyezte: bár a prefektus nincs itt, mert lejárt a munkaideje, megtisztelve kell érezniük magukat, hogy a kapus, és nem a takarítónő vette át a kiáltványt.
A Baróton, Firtosmartonoson és Gyergyószentmiklóson is felolvasott, a bukaresti kormánynak, parlamentnek és Klaus Johannis államfőnek címzett dokumentum a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a régió önkormányzataival folytatandó egyeztetésre sürgeti a Ponta-kabinetet.
Megállapítják, a kormány által tervezett közigazgatási átalakítás folyamata továbbra is rendkívüli aggodalomra ad okot, mivel a Székelyföldnek egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának.
A román nyelvű média egyébként a székely szabadság napjával kapcsolatos tudósításaiban idézi György-Mózes Árpádot, a Székelyföldért Társaság elnökét, aki a budapesti Hősök terén szervezett kedd esti szimpátiatüntetésen arról beszélt, a székelyek nyílt véleménynyilvánítása tilos Romániában, és a hatóságok igyekeznek tönkretenni épített kulturális örökségüket.
Úgy fogalmazott, hogy „Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama", mert szerinte döntéseikkel „hetente fejeznek le olyan alapvető demokratikus jogokat, mint a gyülekezési, a szabad véleménynyilvánításai és a nemzeti identitáshoz való jog".
A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) küldöttsége egyébként tegnapi közleményében a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának fontosságát hangsúlyozta. „Meggyőződésünk, hogy egy fejlődő demokratikus állam csak úgy lehet hosszú távon sikeres és az európai alapértékek mentén szerveződő, hogyha polgárai szabadon kifejthetik véleményüket, és korlátozás nélkül élhetnek alapvető emberi és közösségi jogaikkal" – hangsúlyozzák közleményükben a kormánypárti politikusok.
Az EP-küldöttség egyúttal közölte: a nemzeti kisebbségek önrendelkezési joga éppen olyan alapvető európai érték, mint a szabad véleménynyilvánításhoz vagy a szabad gyülekezéshez való jog. A Fidesz-KDNP EP-delegációja szerint ezek megsértése azon közös alapelvek figyelmen kívül hagyását jelenti, melyeket uniós csatlakozásakor Románia is elfogadott.
Amint arról beszámoltunk, a betiltott marosvásárhelyi felvonulás helyett a Székelyföld számos más településén rendeztek kedden tiltakozó megmozdulásokat a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) alkotó széki tanácsok.
A megmozduláson részt vevők területi autonómiát követeltek a Székelyföldnek, és tiltakoztak a marosvásárhelyi gyülekezési jog korlátozása, a székely jelképek hatósági üldözése ellen. A rendezvényekkel egy időben több magyarországi városban is szimpátiatüntetések zajlottak.
Forrás: kronika.ro
2015.03.11.