Kézdivásárhely, Barót, és a további székelyföldi településekhez hasonlóan Sepsiszentgyörgyön is elfogadták azt a határozattervezetet kedden, amellyel az önkormányzat kifejezi az önálló székelyföldi közigazgatási régióba való tartozás igényét.
Már az ülés első perceiben kérte Rodica Pârvan, városi önkormányzati képviselő a napirendi pontokból való kivételét annak a határozattervezetnek, amely értelmében a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is kifejezésre juttatja az igényét: a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat rendkívüli ülésén negyvenkettedik napirendi pontként szerepelt a tervezet, amelyet Bálint József, az MPP frakciójának tagja terjesztett elő.
Mint mondta, nem új fogalom Székelyföld autonómiája, amely eddig is különböző formákban, viszont nagyjából ugyanazt a területet érintette. „Az ebben a régióban élők pedig ismét igényüket fejezték ki az autonóm tartományra” – jelentette ki Bálint József, aki hozzátette, hogy az MPP képviseletében harmadszor nyújtott be hasonló határozattervezetet, az első kettőt korábban alkotmányellenes okokra hivatkozva elutasították. A képviselő kifejtette, az alkotmány az országban élők igényeit és jogait szolgálja, a történelemben pedig történt már példa olyan esetre, amely nem az alkotmánynak megfelelő volt, utalva az 1848-as, valamint az 1989-es forradalomra. Hozzátette, az említett dokumentum az ország lakóinak igényét kell kielégítse, így az formálható is.
Antal Árpád hozzáfűzte, a tervezethez formai módosításokat javasolt, amelyek a Székely Nemzeti Tanáccsal való közös egyeztetés eredményei. „Az első cikkely módosítására volt szükség, amely kimondja, hogy egy petíció aláírását szorgalmazza az önkormányzat. Ezt a petíciót majd Románia Parlamentjének és kormányának küldenék el, illetve Kovászna Megye prefektusának, az Európai Unió, Az Európai Tanács, valamint az ENSZ különböző testületeinek” – mondta Antal.
Rodica Pârvan a határozattervezetet illegálisnak minősítette, mivel véleménye szerint az sérti az alkotmányt, ezért ő nem is szavazott. Megjegyezte: az önkormányzatnak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy ki magyar és ki román, hanem azzal, hogy a gazdasági fellendülést elősegítsék. „Munkahelyek teremtésére van szükség, mert gyermekeink nem kapnak Sepsiszentgyörgyön munkahelyet, így gyakran külföldre utaznak, vagy a szomszédos megyeszékhelyre, Brassóba kell nap, mint nap ingázzanak” – magyarázta a PSD frakció tagja.
A polgármester reagálva a tanácsos szavaira, kifejtette, hogy globális problémának számít az elvándorlás, továbbá nem csupán a sepsiszentgyörgyi lakosok járnak Brassóba dolgozni, hanem fordítva is igaz a helyzet.
Mădălin Guruianu, a PNL színeiben megválasztott önkormányzati képviselő a magyar-román konfliktusok kialakulását látta a határozattervezet elfogadásában, majd hozzátette, ő sem fog szavazni ezzel kapcsolatban az ülésen.
Végül tizenhárom igennel fogadták el az SZNT autonómiahatározatát Sepsiszentgyörgyön. A szavazáson az önkormányzat négy román nemzetiségű tagja nem vett részt.
Szerző: Bencze Melinda
Forrás: szekelyhon.ro
2014.08.05.