A háromszéki elöljárók elviekben támogatnák a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon javaslatát, hogy az önkormányzatok tűzzék napirendre a Székelyföld jogállásáról szóló határozattervezet elfogadását.
A Székely Nemzeti Tanács terve szerint a 153 székelyföldi önkormányzatnak egyszerre kellene kinyilvánítania, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi önrendelkezést célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar. A polgármesterek, önkormányzati képviselők nagy része egyelőre nem tudja, mit kezdjen a SZNT februári felhívásával, amely május 3-án, a makfalvi Székely Majálison is elhangzott. Többen azzal hárították el lapunk érdeklődését, nem ismerik a felhívás tartalmát, nem tudják, ténylegesen miről van szó.
Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke furcsállja a polgármesterek tanácstalanságát. „Az internet korában nehezen elfogadható kifogás az, hogy nem jutott el hozzájuk a felhívás. De ezen ne múljon: a széki tanácsok feladatba kapták, hogy írásban is juttassák el azt a polgármesterekhez, tanácsosokhoz” – mondta.
Tamás Sándor megyetanácselnök azt mondja: elsősorban a települési önkormányzatokra vonatkozik a felhívás, de ez természetesen „kivetül” a megyei tanácsra is. „A magunk részéről egyértelművé tettük álláspontunkat azzal, hogy – még a felhívás előtt – úgy határoztunk, belépünk a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európai Bizottság ellen, a polgári kezdeményezés elutasítása tárgyában indított luxemburgi perébe az SZNT oldalán” – szögezte le lapunknak.
„Gazda Zoltánnal, az SZNT sepsiszéki vezetőjével a jövő héten egyeztetünk arról, hogyan járjunk el – nyilatkozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Ugyanakkor elmondta, az Erzsébet parkban elhelyezett székely zászló levevése kapcsán már kezdeményezett egy akciót, amely arra irányul, hogy az önkormányzatok egy olyan nyilatkozatot fogadjanak el, ami nem adminisztratív dokumentum, tehát a prefektúra nem tudja megtámadni.
Daragus Attila, Torja község polgármestere úgy tudja, az RMDSZ vezetősége dolgozik azon, hogy az autonómia gazdasági vonatkozású kérdéseire is érdemleges választ adjon. Úgy látja, „akiknek nincs felelőssége a közösséggel szemben, az könnyebben nyilatkozgat”, de ő személy szerint olyan kérdésekre is megnyugtató választ vár, hogy „miből fogjuk fenntartani az iskoláinkat, vagy milyen pénzből fogunk utakat javítani?” Ha felsőbb szinten megegyezés lesz, természetesen ő is támogatni fogja a Székelyföld jogállásáról szóló határozatot.
Kovásznán és Kézdivásárhelyen, Thiesz János, illetve Bokor Tibor polgármester nem kívánt nyilatkozni a témában, mondván, még nagyon sok megválaszolatlan kérdés van a javaslatban, és nem is kaptak átiratot az SZNT-től az autonómia-statútummal kapcsolatosan. Thiesz ugyanakkor kifejtette, abban bízik, az RMDSZ közösen lép majd ez ügyben. Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna azon a véleményen van, hogy a helyi tanácsnak el kell fogadnia a statútumot.
Vargyas polgármestere, Ilkei Ferenc arra emlékeztetett, hogy a község évekkel ezelőtt egy hasonló határozatot már elfogadott, s mivel azt megtámadták, a strasbourgi emberjogi bíróságig jutottak, de végül elévült az ügy. A vargyasi önkormányzat a jelenlegi tervezetet is támogatná, ám ezúttal egyszerre kellene határozatot hozniuk a székelyföldi tanácsoknak, akkor lenne igazán hatásos, véli Ilkei.
Forrás: hirmondo.ro
2014.05.09.