Az Európai Unió kohéziós politikája totális csődöt mondott, hiszen nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt a megyék közötti különbség – mondta az SZNT elnöke, Izsák Balázs, aki szerint a Kovászna Megyei Tanács megértette a polgári kezdeményezés lényegét.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs üdvözölte a Kovászna Megyei Tanács döntését, hogy a felperes (SZNT) oldalán belép az európai polgári kezdeményezést elutasításáért indított perbe, amelyet a Luxemburgi Bíróság tárgyal. „A kovásznaiak megértették a polgári kezdeményezés lényegét. Amióta Románia tagja az Európai Uniónak, azaz 2008-tól 2013-ig, a Székelyföldet is magába foglaló közép-régió megyéi között nemhogy csökkent volna a különbség, mint ahogy azt a kohéziós politika elsődleges célként megfogalmazta, hanem nőtt. Az egy főre eső nemzeti össztermék (PIB) Kovászna megyében 1,7 százalékkal, Hargita megyében 4,6 százalékkal, Szeben megyében 10 százalékkal, Fehér és Maros megyében 12 százalékkal, Brassó megyében pedig majdnem 20 százalékkal nőtt. A számok bizonyítják, hogy a Brüsszel és Bukarest együttműködésével megvalósított uniós kohéziós politika totális csődöt mondott, ennek ellenére fel sem merült, hogy ezen változtatni kell” – mondta Izsák Balázs. Hozzátette, várja a Hargita megyei önkormányzat beavatkozási kérelmét is, valamint Románia kormányának visszalépését a perből (ezt levélben is kérte Victor Ponta miniszterelnöktől), mivel az SZNT európai polgári kezdeményezés-tervezetének éppen annak a joghézagnak a megelőzése, amely lehetővé teszi, hogy a kohéziós politika csődöt mondjon.
„Bukarestnek meg kell értenie, hogy a kezdeményezésnek nincs köze az ország egészéhez, nem országos szintű lakossági megkérdezésről szól. Romániának tehát nem volt oka beavatkozni a perbe, még akkor sem, amolyan válaszlépésként, ha Magyarország a mi oldalunkon belépett” – mondta Izsák Balázs.
Tavaly az RMDSZ, az EMNP és az SZNT párhuzamosan három kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést terjesztett az Európai Bizottság elé, amely külön-külön elutasította mindhárom bejegyzését, mondván a kisebbségi jog nem uniós kompetencia. Az SZNT tervezetének célja, hogy az unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az SZNT – a saját polgári kezdeményezése ügyében – az Európai Unió luxemburgi bíróságán megfellebbezte a döntést, Románia, Szlovákia és Görögország az Európai Bizottság oldalán, Magyarország és immár a Kovászna Megyei Tanács pedig a kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe. Ha az SZNT jogorvoslatot nyerne, akkor elkezdődhet az aláírásgyűjtés, amely során hét uniós tagállamból egymillió szignót kell összegyűjteni, s ha ez is teljesül, akkor az Európai Bizottságot jogalkotási folyamat elindítására kötelezik az adott témakörben.
Forrás: szekelyhon.ro
2014.04.28.