Vizsgálat Kézdivásárhelyen a Wass Albert utcanév miatt

Büntetőjogi eljárást indított a rendőrség a kézdivásárhelyi tanácsosok és városházi alkalmazottak ellen a tavaly visszavont Wass Albert utcanév miatt. Bokor Tibor polgármester szerint ennek a lépésnek csak a feszültségkeltés a célja.

A rendőrség vizsgálatot indított ismét azon kézdivásárhelyi önkormányzati képviselők, illetve a polgármesteri hivatal azon köztisztviselői ellen, akik a Wass Albert utcanevet elfogadásra javasolták, és részt vettek az egy évvel ezelőtt visszavont határozattervezet kidolgozásában.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere lapunknak elmondta, a héten kapott egy átiratot az ügyészségtől, miszerint Sebastian Cucu prefektus megfellebbezte a névadással kapcsolatos tavalyi ügy lezárására vonatkozó döntést, újabb kivizsgálást kért. A polgármester szerint a kivizsgálás okafogyottá vált, hiszen a 2015 novemberében elfogadott határozatot tavaly februárban visszavonták. Az utcát egyébként a város díszpolgáráról, a tavaly elhunyt Dobolyi Aladár asztalitenisz-edzőről nevezték el. Akkor a rendőrség javaslatára az ügyészség lezárta az ügyet. Azt a döntést fellebbezte meg végül a prefektúra, és ezért indult most újra a kivizsgálás. A polgármester szerint ennek a lépésnek csak a feszültségkeltés a célja.

Amint arról a Krónika is beszámolt, Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében egyhangúlag megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albertről nevezzenek el. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete javasolta. Az ifjúsági szervezet eredetileg a Millennium Park átnevezését szerette volna elérni, ám ezzel a tanácsosok többsége nem értett egyet. Végül arra jutottak, hogy egy eddig névtelen utca kapja az író nevét.

A névadás után botrány tört ki: az ügyben feljelentést tett a prefektus, Dan Tanasă és a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma is. A románok a fórum megfogalmazása szerint azzal érveltek, hogy „Wass Albert bizonyítottan háborús bűnös volt, a Kolozs megyei népbíróság 1946-ban távollétében halálra ítélte”. A HVIM azonban korábban átadott egy dokumentumot az önkormányzatnak, amit 2004-ben a főügyészség adott ki egy kérvényezőnek, és amelyben megfogalmazzák, hogy a Kolozs megyei népbíróság határozatának elemzéséből kiderül, Wass Albertet sem a béke, sem az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért, sem háborús bűnökért nem ítélték el.

Szerző: Bíró Blanka

Forrás: kronika.ro

2017.02.12.