1817-ben született Firtosmartonoson, ügyvéd, kardvívóbajnok, a székely vértanúk egyike.
Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Székelykeresztúron, jogi tanulmányait Kolozsvárt végezte. 1843-ban, az alma materében rendezett, nagyszabású vívóversenyen, mindenkit, még két vívómestert is maga mögé utasítva győzedelmeskedett. Előbb Székelykeresztúr szolgabírája, majd 1848-ban ügyvédi irodát nyitott Marosvásárhelyen.
A Makk József nevével fémjelzett Makk-féle összeesküvésben fölkérték, hogy a száműzetésből való hazatérését tervezgető Kossuth Lajos erdélyi hatalomrajutását előkészítse. Minden a legnagyobb titokban folyt, de a francia kormány a megígért segítség helyett elárulta a magyarokat közös ellenségüknek, a bécsi kamarillának. Azok addig semmit sem tudván a dologról, kémeket küldtek ki Erdélybe, majd újabb árulás folytán (a beépült áruló Bíró Mihály kisgörgényi földbirtokos volt) az összeesküvést felgöngyölítették, vezetőit Bécsben felségárulás vádja alá helyezték, s kötél általi halálra ítélték.
Gálffy Mihályt, sógorát, Török Jánost, a református kollégium vallás-, erkölcs- és földrajztanárát és Horváth Károly földbirtokost, akinek balavásári szőlejében a hazafiak egykor találkoztak, Benedek Dániel és Bertalan László ismeretlen foglalkozású (az obeliszken nem is szereplő) székely mártírokat a marosvásárhelyi Postaréten akasztással végezték ki 1854. március 10-én. Tetemüket ott, helyben földelték el. Gálffy feleségét, Rozáliát szintén halálra ítélte Haynau, az osztrák császár azonban nem engedte nők kivégzését, így Kufstein várbörtönében, rabságban halt meg, két árvájukkal nem tudni, mi történt ezután.
Mártíromságuk helyén 1875. július 2-án fölavatott (az avató beszédet Orbán Balázs néprajztudós mondta), egyiptomi stílusú emlékoszlopuknál tartják a székelyek az első világháború vége óta a március 15-i megemlékezéseket. Ennek felirata:
"Bágyi Török János 47, Martonosi Gálffi Mihály 37, Nagyváradi Horváth Károly 25 éves korukban Magyarország alkotmányos szabadságáért Marosvásárhelyt, 1854. márczius 10-én együtt kivégzett székely vértanúk emlékének szentelte a kegyeletes nemzedék.
Szent hely ez, oh, vándor! egy nemzet tette e jelt itt
Leghűbb gyermekei végzetes sírja fölé.
Élni szabadságban, vagy azért meghalni merészen:
Ezt hitték, vallák s haltak érette híven.
Törvényes, szabad és független nemzeti állás
1874"