Nyulas Ferenc

Hírességei Találatok: 2280

1758. július 25-én született Nyárádremetén (1899-ig Köszvényesremete), orvos, kémikus.

Az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, de a rigorozumokat a pesti egyetemen állotta ki 1787. december 13-14-én; felavatása azonban csak 1788. január 22-én történt; azután Szamosújvárt volt gyakorló orvos. Innen járt ki a radnai fürdőkbe tanulmányozni a gyógyhatásukat. 1795-ben a pestisjárvány idején 53 községben gyógyított és a himlőoltást ő ismertette meg Erdélyben. 1800-ban Kolozsvárt telepedett le.

1806. október 23-án nevezték ki Erdély főorvosává. Kolozsmonostoron vegyi gyárat alapított, ott készíttette a "szalamiasót" és "csontolajat" (ez utóbbit az állatgyógyászatban alkalmazták). Ő a mangán egyik felfedezője.

1808-ban, egy háromtagú csoport tagjaként egy hónapig Báznán kutatta a helybeliek által égő tócsának nevezett jelenséget. „Amikor mindennel készen voltak, jelentést tettek a bécsi udvarnál, és Nyulas, akinek a legfontosabb szerep jutott, javasolta, hogy a gázt az iparban — szesz és tégla gyártására — valamint a háztarásban is fel lehetne használni, hiszen égési terméke szagtalan és nem mérgező. Nem tudták, de a kutatók, megelőzve koruk tudományát, a geofizika alapjait helyezték le. Bécsben igazolták Nyulas állításait, és hangsúlyozták, hogy igen-is hidrogén van benne, és metángázról van szó. Szerencsétlenségünkre, Nyulast megmérgezték, így a párbeszéd megszakadt Bécs és Bázna közt. Feledésbe merült az, aminek már akkori hasznosítása Erdély fellendülését eredményezte volna.”

A magyar kémiai szaknyelv egyik első megalapozója. Szóhasználatából eléggé sok megmaradt, például sav, tégely, folyadék, lombik.

 

 

 

Nyomtatás

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Teleki Sámuel

Mikes Kelemen

Apor Péter

Apáczai Csere János

Székely Mózes