Kiemelt híreink

Mit nyertünk az autonómiastatútum benyújtásával?

Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap. A statútum beterjesztése óta eltelt mintegy három és fél hónapnak azonban megvannak a maga tanulságai és megvan a maga fontossága is. Anélkül, hogy délibábokat kergetnénk, vagy azt remélnénk, hogy a parlament felsőháza majd elfogadja jogos önrendelkezési igényünket, a törvénykezdeményezés benyújtásának több olyan pozitív hozadéka is megmutatkozott, amelyek után egy fokkal talán derűlátóbban nézhetünk jogérvényesítési küzdelmünk elé.

Bővebben:

Európa Tanács: szélesíteni kell a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát Romániában

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

Bővebben:

Ismét napirendre kerül az önrendelkezés a képviselőházban

Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

1929. november 25-én született Bodoson, történész, tudományos kutató, akadémikus.

A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot 1952-ben, majd 1952-től nyugdíjazásáig (1988) a kolozsvári Történelmi Intézet főkutatója. Ő volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (1990, 1992 és 1994) és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (1995–97) meghívott egyetemi előadója. Több történelmi kötet szerzője. 1968-ban doktorált, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. A Magyar Történészek Világszövetségének tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára. 1978-ban írta meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. 1990 után megváltozott az élete. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély címen. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második 1999-ben jelent meg.

 

 

 

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés