Kiemelt híreink

Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága - 2019. február 23.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága február 23-i sepsiszentgyörgyi ülésén megerősítette a Székely Nemzeti Tanács alapításakor megfogalmazott elvek és célok melletti töretlen elkötelezettségét, egységét.

Bővebben:

Megerősítette az erdélyi önrendelkezés iránti igényt Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén a két nemzeti tanács

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) együttes ülésen erősítette meg szombaton a marosvásárhelyi Vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. Az együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.

Bővebben:

Ismét őrtüzek gyúlnak az autonómiáért – a székely közösség összefogására számít az SZNT

Kitartó a Székely Nemzeti Tanács: ismét lármafák meggyújtására szólítja fel a székely közösséget. A vasárnapra szóló felhívás részeként ugyanakkor közös imára kérik fel a magyar keresztény gyülekezeteket.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

1812. szeptember 20-án született Erdőszentgyörgyön, magyar grófnő, házassága révén Teck hercegnéje, kreált címén Hohenstein grófnő, a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja.

Egy farsangi bálon ismerkedett meg Sándor Pál Lajos württembergi herceggel (1804–1885), Lajos Frigyes Sándor württemberg-tecki herceg (1756–1817) és Henrietta nassau-weilburgi hercegnő (1780–1857) legkisebb fiával, I. Vilmos württembergi király (1781–1864) sógorával és unokafivérével. Apjának halála (1817) óta Sándor Pál herceg az ősi Teck hercege címet is viselte, mint egyedüli férfi utód. A herceg legidősebb nővére, Mária Dorottya hercegnő (1797–1855) József nádor negyedik felesége volt 1819 óta. Másik nővére, Paulina Terézia hercegnő (1800–1873) I. Vilmos württembergi király harmadik felesége volt 1820 óta.

A bál után a herceg kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította a kérőt azzal a indokkal, hogy nem tud magyarul, és mert a házasság a Rhédeyek számára rangon aluli lenne. A szerelem azonban legyőzte az akadályokat: Sándor Pál herceg rövid időn belül megtanult magyarul és 1835. május 2-án házasságot kötöttek.

A württembergi uralkodócsalád törvényei szerint a királyi család hercegi rangú tagja nem vehetett feleségül alacsonyabb, grófi származású leányt. Sándor herceg és Rhédey Klaudia grófnő házassága rangon alulinak minősült, a herceget és utódait kizárták a württembergi trónöröklésből. A király Klaudina hercegnének az örökletes Hohenstein grófnői címet (Gräfin von Hohenstein) adományozta, gyermekeik és utódaik ezt a címet viselték. Klaudia 1841 szeptemberében férje után utazott Grazba, ahol Sándor herceg akkor már osztrák császári vezérőrnagyként a helyi hadosztály parancsnoka volt. Az út során életét veszítette. Halálának körülményeiről több változat ismert. Várandós volt, útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe. Más változat szerint Graz felé haladva kocsija az útszéli árokba borult, s a várandós Klaudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október 1-jén Pettau (ma Ptuj, Szlovénia) városában elhunyt. Ismét más változatban a hercegnő Pettauban egy nagyobb szabású lovasroham gyakorlatán volt jelen nézőként, lova megbokrosodott, levetette, és a vágtató katonalovak megtiporták.

Utolsó kívánsága szerint koporsóját hazaszállították Erdőszentgyörgyre. Az út közel másfél hónapig tartott. A grófnőt 1841. október 12-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.

Sírja fölé unokája, Mary Victoria tecki hercegnő 1905 májusában – már az angol trónörökös György herceg (a jövendő V. György brit király) feleségeként – márvány emléktáblát állíttatott, amely ma is látható.

 

 

 

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés