Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

A Székelyföldön őshonos, magyar nemzeti önazonosságú székelység igényli e történelmi terület autonómiáját, a nemzetközi dokumentumokban feltüntetett előírásoknak és az Európai Unió államaiban alkalmazott megoldásoknak megfelelően.

A történelmi Székelyföldön meghonosult autonómiát a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található. A székely székek autonómiája – a szász székekhez hasonlóan - területi önkormányzásként működött, saját közigazgatással, sajátos társadalmi és közigazgatási felépítéssel, sajátos jogokkal és különleges státussal.

A székek mai polgárai, választott közképviseletei révén, kinyilatkozták a területi autonómia iránti igényüket, megfogalmazták követelésüket az önkormányzás törvényes kereteinek Székelyföld autonómia-statútuma általi szavatolására. Az autonómia gyakorlása, illetve a többlethatáskörök elismerése és az autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőség feltételeit szavatolja. A történelem, valamint az európai jogállamok gyakorlata bebizonyította és bizonyítja, hogy a többségtől eltérő nemzeti identitású közösségek védelme az államot sajátos intézkedésekre készteti. Az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) koppenhágai dokumentumának (1990) 35. pontja értelmében az aláíró államok, közöttük Románia is, erőfeszítéseket tesznek a történelmi és területi körülményeknek megfelelő közigazgatási- vagy helyi autonómia alkalmazására a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kifejezéséért.

Az EBEÉ genfi dokumentumába (1991), amelyet Románia is aláírt, a résztvevő államok elismerik azon intézkedések fontosságát, amelyeket a nemzeti kisebbségek történelmi és területi feltételeinek megfelelően azon országoknak ajánlatos meghozniuk, ahol a problémák megoldása különleges figyelmet igényel. Az aláíró államok érdeklődéssel vették tudomásul a demokratikus megoldásokkal elért pozitív eredményeket, mely megoldások közé tartozik: a közigazgatási vagy helyi autonómia, valamint a területi autonómia, amely a szabad és időszaki választások révén létrehozott tanácsadó, törvényhozó és végrehajtó testületeket-intézményeket is magába foglalja.

Az Európa Tanács 1201/1993. számú Ajánlása 11. szakaszában előírja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol ezen személyek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy saját történelmi és területi feltételeknek megfelelően sajátos státussal rendelkezzenek.

Az Európai Parlament Unió állampolgárságára vonatkozó, 1991. november 21. Határozata 3. szakaszában kinyilatkozza, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlévő etnikai- és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttműködés, a határokat túllépő kooperáció elősegítésére.

A Regionális Autonómia Európai Chartájának megfelelően a regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévő legnagyobb kiterjedésű területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelősségükre és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amelyek az állam és kollektivitások között elhelyezkedő választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve államhatósági jogosítványokkal is bírnak.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. sz. határozata az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában (2003. június 24.), többek között, a következőket állapítja meg:

- Európában megújult feszültségek részben azoknak a területi változásoknak és új államok keletkezésének tulajdoníthatók, amelyek a két világháború és a korábbi kommunista rendszer 90-es években bekövetkező összeomlása nyomán jelentek meg,

- Ezek a feszültségek tükrözik azt az elkerülhetetlen fejlődést, amelyen a nemzetállam fogalma átment, s amely a nemzeti szuverenitást és a kulturális homogenitást mint lényegi kérdést tekintette. Napjainkban, a demokrácia gyakorlatának valamint a nemzetközi jognak a fejlődését tekintve, az államoknak új elvárásokkal kell szembenézniük,

- az államoknak a feszültséget meg kell előzniük olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak. Hatalmat, illetve hatásköröket adván a kisebbségeknek önnön ügyeikre nézve, akár átruházván azt a központi kormányzattól, akár azzal megosztva, az államok néha összeegyeztethetik a területi egység elvét a kulturális sokszínűség elvéve,

- sok európai ország már megoldotta belső feszültségeit, illetve azok feloldása folyamatban van a területi és a kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével, melyek az elvek és a konkrét intézkedések azon széles skáláját foglalják magukban, amelyek segíthetnek a belső konfliktusok feloldásában,

- az autonómia, ahogy azt azokban az országokban alkalmazzák, amelyek tiszteletben tartják nemzetiségeik alapvető jogait és szabadságát, jórészt úgy tekinthető, mint egy “államon belüli megoldás”, mely lehetővé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait és megőrizze kulturális önazonosságát, miközben bizonyos garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására nézve,

- a “területi autonómia” kifejezést olyan, általában szuverén államokon belül kialakított berendezkedésre értik, ami által egy bizonyos régió lakosai tágabb hatalmi jogosítványokat kapnak, amelyek tükrözik sajátos földrajzi helyzetüket, és amely oltalmazza és előmozdítja kulturális és vallási hagyományaikat,

- a politikai berendezkedések változatos formái felruházhatók autonóm státussal, az egységes államokon belüli egyszerű decentralizációtól a hatalom valódi megosztásáig, illetve akár szimmetrikus, vagy aszimmetrikus módon, a regionális vagy föderatív államokban.

Székelyföld – Terra Siculorum – Autonómia Statútuma tartalmazza a területi önkormányzásra vonatkozó rendelkezéseket, amely statútum Románia Parlamentje által törvényerőre emelve, jogi garanciákat és megfelelő jogi keretet teremt az autonóm régió gazdagodásához, polgárai nemzeti identitásának védelméhez, a közösségek sajátos érdekeinek érvényesítéséhez.

Az Európa Tanács 1201-es ajánlása

Az Európa Tanács 1811/2007 számú ajánlása

 

Forrás: www.sznt.ro

 

 

 

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés