Kiemelt híreink

A román állam meg akarja semmisíteni a Minority SafePacket

Sorin Grindeanu volt miniszterelnök aláírásával még június végén eldőlt, hogy Románia megtámadja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést – közölte a FUEN elnökével, Vincze Loránttal tartott közös sajtótájékoztatóján Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Bővebben:

A székelyek mint magyarországi nemzeti kisebbség: kalandorság

Képzeljünk el egy olyan népszámlálási eredményt, amely szerint a magyarok száma Romániában 650 ezer. Nem ötven év múlva, hanem akár a következő cenzus nyomán, és nem természetes fogyás vagy kivándorlás nyomán. Hanem azért, mert a statisztikákban ugyancsak mintegy 600 000 főnyi székely is megjelenik.

Bővebben:

Izsák Balázs szerint kétség nem fér ahhoz, hogy lesz-e autonómia Székelyföldön

„Egy közösség, amelyik kitart a céljai mellett, annak a sikere garantált. Lesz székely autonómia” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az EMI-tábor meghívottjaként. A feltett kérdésekre válaszolva kitért az autonómiatörekvés száz évére, a romániai viszonyulás változásának szükségszerűségére is.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Az 1989-ben Romániában bekövetkezett rendszerváltásig a székely autonómia kérdése a kommunista rezsim retorziói miatt nem válhatott a közbeszéd tárgyává. Magyarország kommunista vezetése az erdélyi magyarok sorsának alakulását a román belpolitika ügyének tekintette, és nem is próbálta megvédeni őket a Ceausescu rezsim erőszakos beolvasztási kísérletétől (pl. falurombolás).

A rendszerváltozást követően kezdett megszerveződni az erdélyi magyar politikai élet, 1990-ben megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ), amely 1996-ig nem tudott eredményt elérni az erdélyi magyarság számára olyan fontos kérdésekben, mint az önálló magyar egyetem visszaállítása (a kolozsvári Bolyai Egyetemet 1959-ben vonták össze a román egyetemmel, és ezzel felszámolták a magyar nyelvű oktatást) vagy a történelmi magyar egyházak elkobzott ingatlanjainak a visszaszolgáltatása. Az RMDSZ-en belül 1993-95 között ugyan téma volt az autonómia kérdése is, de a megszülető koncepciók körül nem alakult ki konszenzus, és a 2003-ban elfogadott alapszabályzata alapján a szervezet pártosodását követően egyre inkább háttérbe szorult ez a kérdés. Miután 1996-ban az RMDSZ a román kormánykoalíció tagja lett, ez a kérdés már nem jelentett prioritást a szervezet számára, sőt nemzetközi szinteken is a román kormányok azon hazugságát erősítették, hogy a romániai magyarok problémája az ő kormányra kerülésükkel megoldódott.

Egyre jobban felerősödtek az RMDSZ-en belüli nézetkülönbségek, a Markó Béla vezette elnökség egyre nehezebben tolerálta a bíráló hangokat, megpróbálta őket háttérbe szorítani. A szövetségből kivált autonómistákból szerveződött meg 2003-ban két közképviseleti szervezet, a Székely Nemzeti Tanács ill. az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd két politikai szervezet, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés