Kiemelt híreink

Az SZNT közvitára bocsátotta az autonómiatervezete elutasítására adott válaszát

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közvitára bocsátotta annak az állásfoglalásának a tervezetét, melyben az autonómiatervezete parlamenti elutasítása során felhozott érvekre válaszol.

Bővebben:

Mindenkit várnak a székely nagygyűlésre

Mindenkit várnak Sepsiszentgyörgyre november 18-án a székely nagygyűlésre, az autonómia megvalósításának ugyanis nem elégséges, de szükséges feltétele a közösség tagjainak minél nagyobb arányú részvétele a küzdelemben, az, hogy az emberek érezzék át ennek fontosságát – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

Bővebben:

Székely Nagygyűlés Sepsiszentgyörgyön

A Székely Nemzeti Tanács centenáriumi nagygyűlésére, Sepsiszentgyörgy főterére hívja a székelyeket, 2018. november 18-ára, 13 órára. Legyen ez az emlékező nagygyűlés a székelység és a vele szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösség olyan egységes megmozdulása, mint öt évvel ezelőtt a Székelyek Nagy Menetelése volt. Emlékezzünk együtt száz év küzdelmeire, a Székely Nemzeti Tanács alapítóira, a Székely Hadosztályra, és az ötven éve megszüntetett Magyar Autonóm Tartományra. Tekintsük át együtt az utóbbi tizenöt évet is, amely a Székely Nemzeti Tanács újjáalakulása óta telt el.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Az 1989-ben Romániában bekövetkezett rendszerváltásig a székely autonómia kérdése a kommunista rezsim retorziói miatt nem válhatott a közbeszéd tárgyává. Magyarország kommunista vezetése az erdélyi magyarok sorsának alakulását a román belpolitika ügyének tekintette, és nem is próbálta megvédeni őket a Ceausescu rezsim erőszakos beolvasztási kísérletétől (pl. falurombolás).

A rendszerváltozást követően kezdett megszerveződni az erdélyi magyar politikai élet, 1990-ben megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ), amely 1996-ig nem tudott eredményt elérni az erdélyi magyarság számára olyan fontos kérdésekben, mint az önálló magyar egyetem visszaállítása (a kolozsvári Bolyai Egyetemet 1959-ben vonták össze a román egyetemmel, és ezzel felszámolták a magyar nyelvű oktatást) vagy a történelmi magyar egyházak elkobzott ingatlanjainak a visszaszolgáltatása. Az RMDSZ-en belül 1993-95 között ugyan téma volt az autonómia kérdése is, de a megszülető koncepciók körül nem alakult ki konszenzus, és a 2003-ban elfogadott alapszabályzata alapján a szervezet pártosodását követően egyre inkább háttérbe szorult ez a kérdés. Miután 1996-ban az RMDSZ a román kormánykoalíció tagja lett, ez a kérdés már nem jelentett prioritást a szervezet számára, sőt nemzetközi szinteken is a román kormányok azon hazugságát erősítették, hogy a romániai magyarok problémája az ő kormányra kerülésükkel megoldódott.

Egyre jobban felerősödtek az RMDSZ-en belüli nézetkülönbségek, a Markó Béla vezette elnökség egyre nehezebben tolerálta a bíráló hangokat, megpróbálta őket háttérbe szorítani. A szövetségből kivált autonómistákból szerveződött meg 2003-ban két közképviseleti szervezet, a Székely Nemzeti Tanács ill. az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd két politikai szervezet, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés