Hősök téri 7 pont avagy "Mit kíván a székely nemzet 2017-ben"

Címzettek:

Magyarország és Románia Kormánya

Magyarország és Románia Parlamentje

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata

Az Országgyűlés román nemzetiségi szószólója

Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás bizottsága

Románia Képviselőháza Emberjogi bizottságának a magyarság problémáival foglalkozó albizottsága

Tájékoztatásképpen kapja:

Az ENSZ Kisebbségi Főbiztosa

Az Európa Tanács Főtitkára

Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosa

Alulírott civil szervezetek kérjük Románia parlamentjét és kormányát, hogy vegyen példát Magyarország kisebbségvédelmi törvénykezéséről, és biztosítsa azokat a jogokat a területén élő több mint 1,2 millió magyarnak (6,5%), mint amit biztosítanak a magyar törvények a Magyarország területén élő kisebbségeknek, többek között a több mint 35 ezer főnyi (0,36%) román nemzetiségű magyar állampolgárnak a kulturális autonómia keretén belül.

Hivatkozási alapok:

- Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25., XXIX. cikk 1. és 2. bekezdés

- a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

- az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

- a 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről

- az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv.

- a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

- az 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 12. § (1) és (2) bekezdés

Felkérjük a magyarországi románok politikai képviselőit, hogy támasszák alá kérésünk jogosságát és legyenek partnerek a román kormánnyal történő párbeszéd kialakításában.

1. A román állam a területén élő őshonos közösségeket az alkotmányban államalkotó tényezőnek ismerje el.

2. Az állami intézmények biztosítsák az anyanyelv szabad használatát a gyakorlatban – mert ez egyelőre csak papíron érvényesül: legyenek magyarul beszélő alkalmazottak az ügyfélszolgálatokon, legyenek kétnyelvű űrlapok, stb., illetve az állam határozottan lépjen fel mindazok ellen (legyenek azok akár magas rangú állami tisztségviselők), akik ezen jogokat csorbítják, illetve a gyakorlásukat megakadályozzák. Az állam biztosítsa a szükséges anyagiakat ezen jogok gyakorlatba ültetéséhez, kapjanak célzottan forrásokat azok az intézmények, amelyekben a kétnyelvűséget garantálni kell.

3. Ne használják a bíróságokat a jogcsorbítás legfőbb eszközeiként, akik a törvényeknek ellentmondó ítéleteikkel hozzák hátrányos helyzetbe a Romániában élő magyarokat (pl. a mostanában futószalagon gyártott városháza-községháza feliratok eltávolításával kapcsolatos ítéletek, amelyek eltávolításra és nem cserére kötelezik az önkormányzatokat).

4. Szabadon használhassák nemzetiségi identitásuk és anyaországuk jelképeit (zászló, címer, himnusz) bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között. Mert amíg a székely zászlót Romániában pillanatnyilag csak a közintézményekről, közterületekről száműzik, addig pl. a magyar zászlót Romániában a jelenlegi törvényi értelmezés szerint még magánházra sem szabadna kitűzni. Ezzel szemben Magyarországon a román zászló szabadon loboghat bármelyik közintézmény homlokzatán.

5. A hivatalosan is elismert nemzetiségekhez tartozók igényelhessék a születési, házassági és halotti anyakönyvi iratok, személyigazolvány, iskolai bizonyítványok két nyelven (amelyből az egyik az anyanyelvük) történő kiállítását.

6. A közhivatalokra érvényes anyanyelv használati küszöböt csökkentsék a jelenlegi 20-ról 10%-ra.

7. A magyar és román külügyminiszter találkozója után hangoztatott párbeszéd gyakorlatba ültetéseként a román kormány üljön tárgyalóasztalhoz egy székely küldöttséggel, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, egyházak és a politika, hiszen jó kapcsolatot csak párbeszéd útján lehet megvalósítani.

Az itt felsorolt jogokkal azért rendelkeznek a román nemzetiségű magyar állampolgárok, mert Magyarország nekik kulturális autonómiát biztosított, azt a jogot, amit a román állam a demokratikus államberendezkedés közel 3 évtizede alatt a magyar nemzetiségű román állampolgáraitól megtagad.

2017. március 25.

 

György-Mózes Árpád, elnök, Székelyföldért Társaság

Csíki András, elnök, Erdélyt Járók Közhasznú Egyesülete

Tarnavölgyi László, elnök, Sárospataki Wass Albert Kör

Ferencz Vilmos, elnök, Budapesti Székely Kör

Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa, elnök, Erdélyi Szövetség

Mogyorós Mihály, elnök, Siófok és Környéke Erdélyi Baráti Kör Közhasznú Egyesület

Pintye Tamás, elnök, Győri Erdélyi Kör

Bege Attila, elnök, Budakörnyéki Székely Kör

László Ferenc, elnök, Székely Kulturális Egyesület, Biatorbágy

Dr. Fülöp Csaba, elnök, Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete, Kovászna

Puskás Imre, elnök, Székelykapu Baráti Társaság, Ócsa

Szennyessy László, elnök, Zürichi Magyar Egyesület

Vaski Gábor, elnök, Kanadai Magyarok Országos Szövetsége

Hahn-Seidl Alida, Hunnia Baráti Kör, Németország

Gáspár Antal, elnök, Erdélyi Magyarok és Székelyek Érdi Egyesülete

Szabó Adél, elnök, Kerepesi Székely Kör

Kisberk Balázs, elnök, Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör

 

Hősök téri 7 pont

avagy

"Mit kíván a székely nemzet 2017-ben"