Fontos és előzmények nélküli szakaszgyőzelmet ért el a teljes Kárpát-medencei magyar közösség az Európai Unión belüli kisebbségi jogérvényesítés terén a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel – állapította meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet legfrissebb, szerdán közzétett elemzésében.
A tanulmányban felidézték, hogy február 3-án az Európai Unió Törvényszéke helyt adott a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést előterjesztők kérésének, és megsemmisítette az Európai Bizottság elutasító határozatát. Rögzítették, hogy ez volt az első az európai polgári kezdeményezések történetében, amelynek fellebbezése sikeres volt.
Mint írták, a Minority SafePack hat területen – nyelvi, oktatási, művelődési kérdések, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, média, regionális (tagállami) támogatás – összesen 11 konkrét szabályozási javaslatot tesz, megjelölve a megfelelő jogalapokat, valamint a javasolt jogszabály típusát. „A kezdeményezés tehát valójában nem egy, hanem több jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag, amely az EU intézményrendszerében már létező és szabályozott területekhez kapcsolja a kisebbségi jogokat" – szerepel az MTI által ismertetett elemzésben.
A Minority SafePack kezdeményezést 2013. július 16-án iktatták az Európai Bizottságnál, amely végül 2013. szeptember 13-án elutasította azt. Az elutasító levélben a bizottság megjegyzi, hogy megvizsgálta a kezdeményezést abból a szempontból, hogy megfelel-e az Európai Parlament és Tanács 211/2011-es rendeletében foglalt kritériumoknak. A testület megállapította: az „nyilvánvalóan kívül esik az EB azon jogkörén, amely felhatalmazná, hogy jogalkotási javaslatot tegyen". Az elutasító határozat ugyanakkor nem jelöli meg egyértelműen azokat a pontokat, amelyekre ez a megállapítás érvényes. Hozzátették: a kezdeményező bizottság úgy döntött, hogy az elutasító határozatot megtámadja az EU luxemburgi törvényszékén. Az Európai Unió Törvényszékének első tanácsa, az írásbeli szakaszt és a 2016. szeptember 16-i tárgyalást követően, február 3-án hozta meg az ítéletet.
Az elemzés összeállítói szerint precedens értékű döntés született. Egyrészt jogi szempontból a bizottság kényszerhelyzetben van, ugyanis meg kell pontosan jelölnie, hogy melyek azok a pontok, amelyek nem tartoznak az uniós szabályozás körébe. „Értelemszerűen ez újabb luxemburgi pert is vonhat maga után azzal kapcsolatban, hogy a bíróság állapítsa meg az ebben a témakörben igencsak pontatlan uniós hatáskörök pontos határait" – írták.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nyilatkozatai szerint az EB következő döntésétől függően több forgatókönyv is elképzelhető. Kevéssé valószínű, hogy az EB pozitív döntést hoz és ezúttal regisztrálja a kezdeményezést, megadva az aláírásgyűjtés azonnali elindítását lehetőségét. A második forgatókönyv szerint az EB részleges regisztrálásról dönt, amelyre akkor lehet esély, ha valós párbeszéd indul a kezdeményezőkkel, s ennek megegyezés a vége. A harmadik lehetőség egy újabb negatív döntés, amely azonban a részletes indoklás révén lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezők a befogadható elemekből új javaslatot nyújtsanak be, miközben, párhuzamosan a törvényszék tartalmi értelmezését kérik az elutasított elemekről.
Forrás: kronika.ro
2017.02.22.