A Kovászna megyei Torja önkormányzati képviselőtestülete másodszor is elfogadta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómiahatározatot, amelyben kinyilvánítják az általuk képviselt közösség önrendelkezés iránti igényét, illetve azt, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
Az elmúlt év utolsó tanácsülésén Bokor Béla független képviselő javaslatára tűzték napirendre a tervezetet, a testület egyhangúlag megszavazta a dokumentumot. A községi tanács már két évvel ezelőtt is elfogadta ugyanezt a határozatot, de akkor egy hónappal később vissza is vonták, miután a megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon. Akkor a tanácsosok úgy érezték, esélytelenül szállnának harcba a kormányhivatallal.
„Most megtettük a kötelességünket. Ami ezután történik a határozattal, az már nem rajtunk múlik” – fogalmazott a Krónikának Daragus Attila, Torja polgármestere. Kifejtette, ezúttal nem vonják vissza a határozatot: ha a prefektúra újra megtámadja a közigazgatási bíróságon, akkor az igazságszolgáltatás előtt próbálják megvédeni.
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke lapunknak elmondta, eddig a 153 székelyföldi önkormányzat közül 62 fogadta el az autonómiahatározatot. Ezek a testületek összesen 376 271 lakost képviselnek, tehát Székelyföld lakóinak 47 százalékát. Gazda Zoltán emlékeztetett, hogy már több ízben küldtek körleveleket a székelyföldi önkormányzatoknak, buzdítva azokat, hogy tűzzék napirendre a tervezetet, minden esetben csatolták a határozat szövegét és az indoklást is.
A határozatban az önkormányzat többek közt azt is kinyilvánítja, hogy önálló, Székelyföld nevet viselő közigazgatási egységbe akar tartozni, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is. Gazda Zoltán hozzátette, tervezi, hogy hamarosan újra végigjárja azokat a székelyföldi településeket, ahol még nem szavaztak a tervezetről. Az SZNT korábban összehangolt megfélemlítési kísérletnek nevezte, hogy a prefektusok megtámadják ezeket a határozatokat, és hangsúlyozta, az önkormányzatok semmilyen törvénytelenséget nem követnek el, ha elfogadják a dokumentumot, hiszen ezeknek az a céljuk, hogy megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremtsenek a közigazgatási reform során.
Szerző: Bíró Blanka
Forrás: kronika.ro
2017.01.09.