A Kovászna Megyei Törvényszék elutasította a prefektúra azon keresetét, amelyben több tízezer lejes bírság kiszabását kérte Ráduly Istvánra, mert az uzoni polgármester úgymond „késedelemmel hajtott végre” egy jogerős ítéletet.
Ha Putyin néhányszor még bal lábbal kell fel és ráförmed Európára, az EU-t alkotó „nemzetállamok” egymás után adják meg az autonómiát nemzeti kisebbségeiknek? Cinikus és nyílván sarkított megjegyzés, valóságalapja viszont megkérdőjelezhetetlen.
Pozitív visszajelzésként értékelik a felperesek Kovászna megye belépési szándékát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) luxemburgi bíróságon folyó perébe.
A bukaresti táblabíróság elé került csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének a román miniszterelnök és államfő ellen emelt diszkriminációs panasza: Izsák Balázs azt sérelmezte, hogy a román vezetők kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában.
Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban a román és az erdélyi magyar médiában megjelent hír, melyet az Antena3 televízió nyomán a német Der Freitag publikációból vettek át, miszerint „Székelyföld a következő hely Európa térképén, ahol szeparatista etnikai konfliktus bontakozik ki”, nem egyéb, mint a román média sajátos, csúsztatásokkal és ferdítésekkel teli értelmezése. „Megkerestük a Der Freitag-ban megjelent cikk íróját és megkértük, hogy pontosítsa az állításait.” – közölte Tamás.
Kovászna Megye Tanácsa döntött: perbe szállnak annak érdekében, hogy az Európai Unió fogadjon el olyan szabályozást, amely szavatolja az olyan különleges társadalmi háttérrel rendelkező régiók jogait, amilyent Székelyföld is jelent.
Bukarestben a politikaalakítók köreiben igen nagy ellenszenvvel fogadták az Európa Tanács ama ajánlását, miszerint a nemzetállamoknak komolyan fontolóra kellene venniük a kollektív jogok biztosítását az őshonos nemzeti közösségek számára, mi több, ezek s a területi autonómiák olyan pozitív példák, melyeket ajánlatos életbe ültetni.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol az 1,4 milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezheti gyógyítóit. Az egyetemet 1945-ben királyi rendelettel kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés biztosítása végett hozták létre.
Újabb szakaszába érkezett az immár hónapok óta folyó zászlóháború: Bukarestben törvényt készítenek, hogy egyszer s mindenkorra szabályozzák az igen heves érzelmi reakciókat, módfelett éles politikai vitákat kiváltó, de még diplomáciai nézeteltéréseket is okozó jelképhasználat kérdését.
