Együttérzés és felelősség
Az elmúlt időben különböző forrásokból jutott el hozzánk a hír, hogy többen is kezdeményeznének gyűjtést a március tizedekén megtartott autonómia tüntetés miatt a szervezőre kiszabott büntetés kifizetésére. Túl azon, hogy ezeket a kezdeményezéseket a közösségi összetartozás érzése motiválja, és ezért köszönet jár értük, szükséges tisztázni néhány elvi kérdést.
A Maros megyei csendőrség által kiszabott büntetés jogellenes és törvénytelen, azt kifizetni nem fogjuk.
A Székely Nemzeti Tanács küldöttei nemcsak a közös célt ismerik világosan a kezdetektől, hanem annak is tudatában vannak, hogy Romániában az alapvető emberi jogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog szavatolása bizonytalan, a hatóságokban pedig tovább élnek Európa legkegyetlenebb diktatúrájának hatalmi reflexei. Ezzel a valósággal szembenézve vállaltuk a feladatot. Tudjuk tehát, hogy mit akarunk, és mindenért, amit teszünk, mi magunk akarjuk vállalni a felelősséget!
Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméért azonban felelősek az állam intézményei és a társadalom egésze. Az egész társadalom erkölcsi kötelessége a hatóságokat rákényszeríteni a törvények betartására, az alkotmányos jogok tiszteletére. Sokkal súlyosabb, ha nem az egyén, hanem maga a hatóság sért törvényt. Előbbi az okozott kár megtérítésére kényszeríthető, ám ha a törvényesség fölött őrködni hivatott intézmények sértenek törvényt, akkor a jogállamiság egész intézménye, maga a demokrácia kerül veszélybe.
Felelősség hárul ezen a téren a kormányzásban szerepet vállaló RMDSZ-re is. Van elegendő befolyása, hogy kikényszerítse a hatóságok törvénytiszteletét, a magyar nyelvhasználat elleni fellépések, a rendszeres zaklatások vagy jelképeink üldözésének leállítását?
Meggyőződésem, hogy akkor sikeres egy közösség, ha tagjaiban erős az összetartozás érzése. Jó, hogy ez adott, és erre építve mozgósíthatjuk erőinket a közös célok elérésére. Összefogással minden székelyföldi önkormányzatnak székely zászlót ajándékozhatunk, lakhelyeinken pedig felkérhetjük az önkormányzatokat, hogy fogadjanak el az autonómia iránti igény kinyilvánítására vonatkozó határozatot. Az erre vonatkozó tervezetet ez év február 12-én hoztuk nyilvánosságra, és egyben azt kértük Székelyföld százötvenhárom önkormányzatától, hogy egységesen nyilvánítsa ki az általa képviselt közösség autonómia iránti igényét, és tegye láthatóvá a nagyvilág számára, amit a prefektusi önkény a népszavazások meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Ez a helyes útja annak, hogy az együttérzést az autonómia küzdelem hajtóerejévé tegyük a jövőben is.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
2014.04.02.