Kiemelt híreink

Megerősítette az erdélyi önrendelkezés iránti igényt Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén a két nemzeti tanács

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) együttes ülésen erősítette meg szombaton a marosvásárhelyi Vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. Az együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.

Bővebben:

Ismét őrtüzek gyúlnak az autonómiáért – a székely közösség összefogására számít az SZNT

Kitartó a Székely Nemzeti Tanács: ismét lármafák meggyújtására szólítja fel a székely közösséget. A vasárnapra szóló felhívás részeként ugyanakkor közös imára kérik fel a magyar keresztény gyülekezeteket.

Bővebben:

Izsák Balázsnak és Dabis Attilának kedvez a főtanácsnoki véleményezés az Európai Bizottság elleni perükben

A felperes Izsák Balázsnak és Dabis Attilának kedvez az Európai Unió luxemburgi bírósága főtanácsnokának a véleményezése abban a perben, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzésének az elutasítása miatt.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Május elején kerülhet a képviselőház plénuma elé a Kulcsár-Terza József, RMDSZ-színekben honatyai mandátumot nyert magyar polgári párti politikus által december 22-én beterjesztett, tegnapig még közvitán lévő Székelyföld Területi Autonómiájának Statútuma. A háromszéki magyar politikai szervezetek vezetői hétfőn abbeli meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a tervezet mögé várhatóan az RMDSZ teljes alsóházi csoportja felsorakozik, noha kezdeményezőként nem tették ezt. A közvita során a tervezetet 122-en véleményezték a képviselőház honlapján.

Kulcsár-Terza József lapunkat arról tájékoztatta, hogy a közvita tegnapi lezárását követően a statútum további sorsa a következőképpen alakul: a tervezet a képviselőház közigazgatási és területrendezési szakbizottságához kerül, ennek tagjai március 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat, majd a testület 27-ig elkészíti a jelentését a jogszabály-kezdeményezésről. A közigazgatási bizottsággal párhuzamosan másik három szaktestületnek – a költségvetési, az emberjogi és nemzeti kisebbségekért felelős, valamint a jogi bizottságnak – is véleményeznie kell a törvénytervezetet. A bizottsági munkát követően várhatóan valamikor május elején kerülhet a képviselőház plénuma elé, amelynek az alkotmány előírásai értelmében május 21-ig kell döntenie. Kulcsár-Terza József szerint könnyen megtörténhet, hogy rövid idő alatt megszületik a plénum döntése, annak pedig elenyésző az esélye, hogy netán hallgatólagosan átmenne a tervezet az alsóházon. Ami a bizottsági véleményezéseket illeti, a képviselő szerint előfordulhat, hogy már a jövő hét elején napirendre kerül az autonómiastatútum. A tervezet kapcsán az alsóház honlapjára beérkezett 122 hozzászólásról az MPP-s politikus elmondta: ezek tartalmát még nem ismeri, de várhatóan az elkövetkező napokban több részlettel is szolgálhat.

A statútum egyébként már „megkapta” a törvényhozási tanács negatív véleményezését (a kormány nem élt ezzel a jogával), amely nagyjából megegyezik a 2004, illetve 2005-ben – a statútum korábbi kétrendbeli beterjesztésekor – megfogalmazottakkal. A viszonylag terjedelmes, február 23-án közzétett jelentés alkotmány- és törvényellenesnek minősíti a statútum egészét. Az érvek között szerepel a már megszokott hivatkozás az alkotmány első – a szuverén, egységes, oszthatatlan nemzetállamot kimondó – cikkelyére, a párhuzamos államszerkezetek létrehozásának tiltására, emellett az ország közigazgatási berendezkedésével nem egyezőnek, a pénzügyi kérdésekben pedig zavarosnak, tévedésekkel tűzdeltnek minősítik a statútum több előírását. A jelentés összeállítói ugyanakkor leszögezik: a Románia által elfogadott és ratifikált uniós és más nemzetközi egyezményekkel is szembemennek a statútum előírásai, hiszen ezen dokumentumok sem támogatják az etnikai alapon szerveződő önrendelkezési formákat.

Kulcsár-Terza József hétfőn a székely szabadság napja kapcsán a háromszéki politikai szervezetekkel tartott közös tájékoztatón újságírói felvetésre kijelentette: a maga részéről párbeszédre számít a román honatyákkal. A képviselő rámutatott: a párbeszéd elengedhetetlen, nem lehet úgy politizálni, hogy innen üzengetünk, igenis el kell mondani Bukarestben is, mit akar a székelység. Hozzátette: bízik abban, hogy tisztességes párbeszédre kerülhet sor. Ami az RMDSZ-frakciót illeti, a honatya rámutatott: már több pozitív visszajelzés is érkezett hozzá a közös kiállásról.

Szintén hétfőn Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, valamint Tamás Sándor, a szövetség háromszéki területi szervezetének elnöke is ismertette álláspontját a tervezet kapcsán. Antal Árpád számára teljesen egyértelmű, hogy az RMDSZ-frakció támogatni fogja a kezdeményezést. Az elmúlt öt évben megtorpant az együttműködés, közös gondolkodás, munkamegosztás az autonómiamozgalom – így a statútumok beterjesztése – tekintetében. A maga részéről azt tartotta volna szerencsésnek, ha az RMDSZ és az MPP által összeállított autonómiastatútumot nyújtották volna be tavaly decemberben, vagy akár sokkal korábban. Ez bizonyos okok miatt nem történt meg, az SZNT tervezetét terjesztették be, amely mögé fel kell sorakozni, és amelyet meg kell szavazni. Ehhez meg kell keresni, majd meg kell győzni minél több román partnert is. Nyilván jobban örült volna annak, ha egy olyan statútum került volna be, mely mögött ott van a teljes RMDSZ-frakció mint törvénykezdeményező. Ettől függetlenül úgy véli, így is támogatni kell a kezdeményezést. „Azzal megyünk előre, ami közös, és nem ami szétválaszt” – mondta. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke szerint mindenképp az lett volna kívánatos, ha az RMDSZ–MPP parlamenti képviselője a két alakulat által kidolgozott – a dél-tiroli modellt követő – önrendelkezési statútumot nyújtja be. Az elnök ugyanakkor arra kérte a kezdeményezőket, hogy mielőtt a plénumbeli szavazásra kerülne a tervezet, vizsgálják meg újból, hiszen pár hiba becsúszott, így például „Bereck község hiányzik a Székelyföldből”, és jó lenne, ha ezeket nem mások vennék észre, hanem menet közben korrigálnák. Tamás Sándor is megerősítette: az RMDSZ parlamenti csoportja támogatja a tervezetet.

Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt részéről úgy vélte: a román parlament is csak arról tud véleményt alkotni, tárgyalni, vitatni, ami az asztalán van, amit benyújtottak. Ez esetben a Kulcsár-Terza József kezdeményezése van ebben a helyzetben, e mögé kell felsorakozni.

Forrás: 3szek.ro

2018.03.07.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés