Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartja Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.

Szijjártó Péter pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult.

Ugyanakkor kijelentette: vitathatatlan, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének nyilatkozata, amikor "egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan". Közölte: éppen ezért természetesnek evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének ezt a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Jelezte: pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a "miniszter-helyettes világossá tette számára" a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig "bizonyos nyelvtani magyarázatot" próbált adni a kijelentésre.

Kelemen Hunor: Mihai Tudose nem maradhat tisztségében

Kelemen Hunor szerint az Európai Unióban nem maradhat tisztségében az a miniszterelnök, aki olyan kijelentést tesz, mint Mihai Tudose román kormányfő.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Radio France Internationale-nak beszélt erről pénteken, nyilatkozatát az RMDSZ hírlevele foglalta össze. Kelemen Hunor kijelentette: nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. A kormányfő felidézte: a zászlóállítási kísérletkor is világossá tette, hogy "ha a zászló lobogni fog, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is". Az RMDSZ elnöke szerint a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől. "Ilyen körülmények között azt is hihetnénk, egyetértenek Mihai Tudose miniszterelnökkel, ez pedig nagy baj" - idézte az RMDSZ-elnököt a szövetség hírlevele. Kelemen Hunor azt is megjegyezte, hogy semmi új nincs abban, amit az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen elfogadott állásfoglalásban hétfőn megfogalmaztak. Az autonómiaformák elérésének célja évtizedek óta része az RMDSZ programjának.

Az erdélyi magyar lapok és portálok arra világítanak rá, hogy nem lehet biztosan tudni, milyen zászlóállítási kísérletre és kikre utalt a miniszterelnök a magyar közösségben rendkívüli felháborodást kiváltó kijelentésében. A Krónika internetes oldalán közölte a miniszterelnök nyilatkozatának a hangfelvételét, és arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök nem említette a székely zászlót és a székelyeket nyilatkozatában. A Krónika szerint a román miniszterelnök sokkal inkább a karhatalmi erők helyi vezetőit figyelmeztette, hogy ne engedjék a magyar vagy székely zászló kitűzését.

A Főtér.ro portál valószínűsíti, hogy a miniszterelnök a magyar országzászló tavaly novemberi kitűzésének a meghiúsult sepsiszentgyörgyi kísérletére utalt. Ekkor az MPP egy történelmi kiállítás keretében állította fel a város központjában 75 évvel korábban avatott országzászló emlékműnek a makettjét. A szervezők a karhatalmi erők felszólítására végül elálltak attól, hogy a makett zászlórúdjára felvonják az országzászlót. A végül csak meglengetett lobogón piros-fehér-zöld alapon két angyal tartja a magyar Szent Korona országainak a címerét.

Ujhelyi István EP-képviselő közleményében szintén elítélte Tudose szavait, és arra kérte román kollégáit, hogy tolmácsolják üzenetét a kormányfőnek. Ujhelyi megengedhetetlennek nevezte ezt a hangnemet, és arra hívta fel a figyelmet, hogy egy európai demokráciában egy miniszterelnök nem reagálhat így egy őshonos kisebbség törvényes autonómiaigényére.

Forrás: magyarhirlap.hu

2018.01.12.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés