Kiemelt híreink

Mit nyertünk az autonómiastatútum benyújtásával?

Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap. A statútum beterjesztése óta eltelt mintegy három és fél hónapnak azonban megvannak a maga tanulságai és megvan a maga fontossága is. Anélkül, hogy délibábokat kergetnénk, vagy azt remélnénk, hogy a parlament felsőháza majd elfogadja jogos önrendelkezési igényünket, a törvénykezdeményezés benyújtásának több olyan pozitív hozadéka is megmutatkozott, amelyek után egy fokkal talán derűlátóbban nézhetünk jogérvényesítési küzdelmünk elé.

Bővebben:

Európa Tanács: szélesíteni kell a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát Romániában

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

Bővebben:

Ismét napirendre kerül az önrendelkezés a képviselőházban

Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tegnap közleményben üdvözölte az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt közös állásfoglalását az autonómia-elképzelések összehangolására vonatkozóan, és úgy értékelte, hogy a pártok elfogadták az autonómiatervezet alapját képező kritériumokat.

„Úgy értékeljük, hogy a közös nyilatkozat utólagos meg­erősítése a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet december 22-i beterjesztésének, hiszen ez a tervezet felel meg a mindhárom párt által elfogadott kritériumoknak” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közleményben.

Az SZNT ugyanakkor köszönetet mondott Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak az együttműködést elősegítő közvetítő munkájáért, amellyel hosszú egyeztető tárgyalások során a konszenzust megteremtette. „Meggyőződésünk, hogy ez a közös nyilatkozat az együttműködés alapja lehet a harmadszor beterjesztett autonómiastatútum hazai és nemzetközi fenntartásában, olyan lépések megszervezésében, amelyek a párbeszédet mozdítják elő a romániai magyar nemzeti közösség és a többség között” – áll az SZNT közleményében.

Izsák Balázs az MTI-nek nyilatkozva felsorolta az SZNT székelyföldi autonómiatervezetének azokat a kritériumait, amelyek meglátása szerint a hárompárti nyilatkozatban megerősítést nyertek. Ezek szerint a romániai magyar politikai szervezetek is immár a történelmi Székelyföld határai között képzelik el a területi autonómiát, elfogadják, hogy ez a székely székekre épüljön, ragaszkodnak ahhoz, hogy az autonóm Székelyföld hivatalos nyelve legyen a magyar, ragaszkodnak az autonómia törvényhozási és végrehajtási jogköreihez, valamint ahhoz, hogy vezetőit általános és titkos választásokon válasszák meg.

A felsorolt kritériumok közül korábban a Székelyföld határairól volt élénk vita a felek között. Míg az SZNT a történelmi Székelyföld határaihoz ragaszkodott, az RMDSZ és az MPP közös tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye társulásával hozta volna létre a Székelyföld régiót. A romániai megyék 1968-as kialakításakor e három megyéhez olyan területek is kerültek, amelyek soha nem voltak Székelyföld részei, és román többségűek.

Forrás: 3szek.ro

2018.01.10.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés