Kiemelt híreink

Mit nyertünk az autonómiastatútum benyújtásával?

Nem meglepetés, hogy a bukaresti képviselőház plénumában hatalmas többséggel elutasították a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet tegnap. A statútum beterjesztése óta eltelt mintegy három és fél hónapnak azonban megvannak a maga tanulságai és megvan a maga fontossága is. Anélkül, hogy délibábokat kergetnénk, vagy azt remélnénk, hogy a parlament felsőháza majd elfogadja jogos önrendelkezési igényünket, a törvénykezdeményezés benyújtásának több olyan pozitív hozadéka is megmutatkozott, amelyek után egy fokkal talán derűlátóbban nézhetünk jogérvényesítési küzdelmünk elé.

Bővebben:

Európa Tanács: szélesíteni kell a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát Romániában

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

Bővebben:

Ismét napirendre kerül az önrendelkezés a képviselőházban

Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Az autonómia-elképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. A hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentumból az RMDSZ nyomására hiányoznak az önrendelkezés érdekében tervezett konkrét lépések.

A dokumentumot a pártelnökök hétfői közös sajtótájékoztatója után két és fél órával tette közzé az RMDSZ. A megállapodás szerint a pártelnökök az elmúlt száz év tapasztalatai alapján, 25 évvel a Kolozsvári nyilatkozat megszületését követően, annak szellemiségéhez visszatérve meggyőződéssel vallják: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzése és továbbadása, kultúrájának fejlesztése, számbeli kisebbségi létének teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható.

"Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet” – szerepel a dokumentumban.

Az állásfoglalás aláírói szerint az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát az ország magyar polgárai összességének. Alapelvként szögezik le a felek, hogy a székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között autonóm régióként képzelik el.

Döntéshozó testületének regionális jogszabályalkotói és végrehajtói hatáskörökkel kell rendelkeznie az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a gazdaság és a saját közigazgatás kiépítése és működtetése terén, továbbá azokon a területeken, amelyek a régió gazdasági fejlődése és önigazgatása szempontjából szükségesek. A magyar nyelvnek jogállását tekintve a régión belül egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel.

Közös célként határozzák meg az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű – közigazgatási jogállásának kialakítását. Rögzítik azt is, hogy a kulturális autonómia alapvető közösségi jog, ennek törvény általi elismertetése és intézményrendszerének kiépítése az egyetlen életképes megoldás az Erdély különböző régióiban számbeli kisebbségben – helyenként szórványban – elő magyar közösségek nemzeti identitásának megtartására és szülőföldjén való boldogulására.

„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik. Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság jövője, és az ennek szervezeti keretet nyújtó közösségi autonómiaformák tekintetében kialakított konszenzus hozzájárul közösségeink megmaradásához, gyarapodásához a szülőföldön való boldogulásához” – szerepel az állásfoglalásban, amely szerint a három alakulat ennek szellemében folytatja az együttműködést az egyes konkrét kérdésekben.

Mint arról beszámoltunk, a három politikai alakulat között nehezen jött létre a konszenzus az állásfoglalás tartalmát illetően, mégpedig amiatt, hogy az EMNP konkrét lépéseket javasolt az autonómiatörekvések gyakorlatba ültetése érdekében, ám az RMDSZ felülírta ezeket a javaslatokat. A korábban már véglegesített szövegből kimaradt többek között, hogy a közösségi autonómia-formák közjogi megalapozását célzó közös lépéssorozat, összehangolt cselekvési terv a politikai alakulatok jövőbeni megállapodásának tárgyát képezi.

Szerző: Rostás Szabolcs

Forrás: kronika.ro

2018.01.08.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés