Kiemelt híreink

Strasbourgban bizonyítanák be, hogy jogsértés érte a gyergyószentmiklósiakat

Mivel intézményvezetőként nem fordulhatnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, magánszemélyként pereli be a román államot tíz gyergyószentmiklósi személy: Nagy Zoltán jelenlegi és Mezei János korábbi polgármester, több jelenlegi és korábbi önkormányzati képviselő, valamint a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének tagjai.

Bővebben:

Zászlóper az Emberi Jogok Európai Bíróságán

A támogató íveket még alá lehet írni a hónap folyamán

Bővebben:

Tudose-nyilatkozat – Egyes román publicisták is bírálták az akasztással fenyegetőző román kormányfőt

A román parlamenti pártok és politikusok hallgatása közepette elsőként a bukaresti ellenzéki média két ismert publicistája emelt szót román részről Mihai Tudose kormányfő kijelentése ellen, aki akasztással fenyegetőzött az erdélyi magyar pártok közös autonómiaköveteléseit kommentálva.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Egyéni törvényjavaslatként iktatta a bukaresti képviselőházban Székelyföld autonómiatervezetét pénteken Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő.

A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa a Székelyföld autonómiastatútumát abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kidolgozta és elfogadta.

"Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat” – írta a statútum beterjesztését hírül adó közleményében az MPP politikusa.

A polgári párt háromszéki elnöke – aki az RMDSZ jelöltlistáján szerzett parlamenti mandátumot és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja – kifejezte meggyőződését, hogy a székelységet megilleti az önrendelkezés joga, annak gyakorlására ígéretet kapott az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban is, és ennek a közösségi akaratnak a megjelenítésére minden alkalmat meg kell ragadniuk a székelység választott képviselőinek. Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet.

„A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?” – tette fel a szónoki kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy – a korábbi alkalmaktól eltérően – a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet. Arra a kérdésre, hogy megpróbálta-e meggyőzni párttársát, Biró Zsolt MPP-elnököt vagy az RMDSZ-frakció többi tagját, hogy ők is aláírják a törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József azt mondta: egyeztetett frakciótársaival, elmondta nekik, miért tartja szükségesnek a tervezet előterjesztését, de szerinte nem őt kell kérdezni arról, miért egyedül az ő aláírása szerepel az iktatott törvénytervezeten.

Az időzítés tekintetében Kulcsár-Terza József elmagyarázta: a parlamenti munka során mindig adódnak más szempontok, amelyek szintén fontosak a magyarság számára – mint az anyanyelv-használati küszöb módosításáról szóló kezdeményezés vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye – és ezek miatt várt az ülésszak végéig.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumáról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.

A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.

Forrás: MTI/kronika.ro

2017.12.22.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés