Kiemelt híreink

Szőcs Géza szerint aprópénzre váltották az autonómiaigény ideáját

Az erdélyi magyarság elszabotált autonómiaigénye volt a témája az igényt először kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából tartott pénteki kolozsvári konferenciának.

Bővebben:

Autonómiavita könny és romantika nélkül (Beszélgetés Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével)

Magyar-e a székely? Magyar–román kérdés-e Székelyföld önrendelkezésének ügye? Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével együtt- és különállásról, térképrajzolásról, egymást kiegészítő párhuzamos próbálkozásokról – és a küszöbön álló SZNT-tisztújításról is beszélgettünk.

Bővebben:

A katalánok szabadsága

Katalónia függetlenségi törekvése hetek óta lázban tartja a világ közvéleményét. A függetlenségi népszavazás megtartására a 21. századi Európában ritkán látott rendőri erőszak volt a válasz. A Székely Nemzeti Tanács, a székelység sorsán keresztül megismerve az elnyomott közösségek kollektív élményét, a legmélyebb együttérzését és szolidaritását kívánja kifejezni katalán barátainak.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) október 21-ei tisztújító ülésén meghirdetik a centenáriumi évet. 2018-ban lesz száz éves a székely önrendelkezési törekvés és az SZNT is – számolt be pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke emlékeztetett, hogy 1918. november 19-én gróf Bethlen István felhívására Budapesten székely közéleti szereplők megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot. Akkor a népek önrendelkezési jogára hivatkozva tettek erőfeszítéseket, hogy megőrizzék a székelység autonómiáját.

A jogutód, a Sepsiszentgyörgyön 2003. október 26-án létrejött SZNT az autonómia európai gyakorlatára hivatkozva küzd a székelység önrendelkezéséért a jog és a demokrácia eszközeivel.

A következő egy esztendő minden eseménye – rendezvények, konferenciák, a Székely Szabadság Napja – a centenárium jegyében zajlik, és elkészítik az autonómiaküzdelem mérlegét. Ezek sorába illeszkedik az SZNT akciója, hogy a következő hónapokban 50 költöztethető, nagyméretű székely zászlót és tartórudat ajánlanak fel egyházaknak, magánszemélyeknek, vagy akár önkormányzatoknak, hogy ezeket falvakban, városokban feltűnő helyen állítsák fel, és a lobogót tűzzék ki.

A hét méteres zászlórudat négy betonkocka tartja, felállítása nem kötött építkezési engedélyhez, hiszen hasonló módon állítják fel a vendéglők hatalmas ernyőit, ugyanakkor bármikor elköltöztethető, ha arra van szükség – részletezte Izsák Balázs.

Az akciót további ötven, majd száz zászlóval folytatják. Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke hozzátette, amikor a székely zászlót a közterületekről kitiltották, megfogalmazták, hogy egy helyett százat kell kitűzni – ezért ajánlják fel a lobogókat.

A tisztújító közgyűlésről elmondták, a széki tanácsok Izsák Balázst jelölték az újabb mandátumra, egyelőre más jelölt nincs.

Ítélethirdetés várható a Siculitas Egyesület által indított perben, amiért a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal az állampolgárok gyülekezési jogát próbálta korlátozni a márciusi Székely Szabadság Napján. Izsák Balázs elmondta, pénteken lezajlott az utolsó tárgyalás, egyik fél sem kért halasztást, így már az ítélethirdetés várható. A polgármesteri hivatal elhárító manővert vetett be, válasza nem volt sem elutasítás, sem beleegyezés, de a törvényeknek megfelelően nem oldották meg az állampolgárok gyülekezésre vonatkozó kérését. Tavaly is erre hivatkozva nyertek pert – részletezte Izsák Balázs. Hozzátette, többen kérdezik, minek pereskednek, amikor számtalan bejelentetlen, spontán tüntetés zajlik Románia területén.

"A mi világos célunk az autonómia, ezért alkotmányos eszközökkel harcolunk, és aki akadályoz ebben, azt is rákényszerítjük a törvény betartására. A polgármesteri hivatalt, a csendőrséget is" – szögezte le az SZNT elnöke.

Fellobbannak az őrtüzek

Október utolsó hétvégéjén újra fellobbannak az őrtüzek a Székelyföld autonómiája előtt tisztelegve. Izsák Balázs elmondta, még egyeztetnek a protestáns egyházakkal, hiszen akkor emlékeznek a reformáció 500 éves évfordulójára, így közösen döntik el, hogy az őrtüzeket szombaton vagy vasárnap gyújtják meg. A Kárpát-medencében a protestantizmus összefonódott a magyar nemzeti üggyel, és ez ma is így van – szögezte le az SZNT elnöke.

Szerző: Bíró Blanka

Forrás: szekelyhon.ro

2017.09.22.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés