Kiemelt híreink

Egyed Ákos: a székelység a magyarság részét képezi

A rendi székely nemzettől a modern magyar nemzetig

Bővebben:

Autonómia és identitás

Kik a székelyek? Erre a kérdésre keresve a választ, s megvilágítva más-más vetületeit, sokan fejezték ki aggodalmukat: a székelység a saját nemzeti önazonosság útját járva eltávolodhat a magyar nemzettől.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Zöld utat adott a képviselőház munkaügyi bizottsága a helyi közigazgatási törvény RMDSZ által kezdeményezett módosításának, miszerint húszról tíz százalékra csökkentenék az anyanyelvhasználati küszöböt a kisebbségek által is lakott településeken.

Jóváhagyta az alsóház munkaügyi bizottsága a helyi közigazgatási törvény módosítására benyújtott RMDSZ-es javaslatokat, miszerint húszról tíz százalékra csökkentik az anyanyelvhasználati küszöböt a kisebbségek által is lakott településeken.

A Digi24.ro beszámolója szerint a zömében a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőiből álló testület sürgősségi eljárással tárgyalta a jogszabálymódosítást, melynek elfogadásáról korábban hallani sem akart. A hírportál azt írja, hogy a jóváhagyást szerdán iktatták, a munkaügyi szakbizottság tagjainak többsége egyet értett a jogszabály-módosítással, míg négy képviselő tartózkodott. A 21 tagú testületben a PSD-nek 13 képviselője van.

A Digi24 úgy véli, a jogszabály-módosítás elfogadása egy előzetes PSD-RMDSZ-alku része, ugyanis, mint emlékeztetnek, a szövetség még júniusban, a Grindeanu-kabinet bukásakor is ettől tette függővé a további támogatást. Ennek ellenére a hírportál szerint Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt elnöke kedden még azt nyilatkozta, „semmilyen formában” nem ért egyet az anyanyelvhasználati küszöb csökkentésével.

Újságírói kérdésre, hogy szerinte mi lenne az elfogadható küszöbérték, a PSD-elnök kitérő választ adott, azt ígérve, hogy erről „intézményes keretek között” ismerteti majd véleményét.

A RMDSZ májusban nyújtotta be a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, mellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni. A javasolt törvénymódosítás a jelenlegi húsz százalékról tíz százalékra csökkentené azt a küszöbértéket, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban.

A javaslat egy alternatív küszöböt is bevezetne, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék.

A szövetség javaslata az, hogy a 10 ezer lakos alatti településeken a kedvezményes küszöb 300 legyen, a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 25−50 ezer közötti lakosú településeken 1000, az 50−100 ezer közötti lakosú településeken 2000, és a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer legyen a kedvezményes küszöb, amely felett kötelezővé válna az anyanyelv-használat biztosítása.

Az RMDSZ ugyanakkor szankciók törvénybe iktatását is javasolja, melyekkel azokat az önkormányzatokat lehetne sújtani, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője pár napja a Krónikának úgy nyilatkozott, a szövetségnek a nyelvhasználati küszöb csökkentése az egyik fő célja a most kezdődött parlamenti ülésszakban.

Arról is beszámolt, hogy a szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal. Az együttműködés folytatását Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke jelentette be múlt csütörtökön.

A kormánypártokkal folytatandó parlamenti együttműködés kapcsán Korodi elismerte: erről politikai vita zajlott a frakcióülésen, mivel „voltak nehéz helyzetek” az elmúlt időszakban. A politikus arra a júniusi botrányra utalt, amikor a PSD tárgyalásokat kezdett az RMDSZ-szel a Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány elleni bizalmatlansági indítvány támogatásáról, és fölmerült, hogy a támogatásért cserében a magyar jogkövetelések teljesítéséhez hozzájáruló törvényeket tűzzenek napirendre.

A közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai korábban a Krónikának úgy nyilatkoztak: az eddigi problémákból, konkrét esetekből kiindulva kerestek reális megoldásokat a kisebbségi anyanyelvhasználatra.

Úgy vélték, a 215-ös helyi közigazgatási törvényt módosítani hivatott tervezet fő hozadéka, hogy szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz.

Forrás: kronika.ro

2017.09.15.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés