Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

„Egy közösség, amelyik kitart a céljai mellett, annak a sikere garantált. Lesz székely autonómia” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az EMI-tábor meghívottjaként. A feltett kérdésekre válaszolva kitért az autonómiatörekvés száz évére, a romániai viszonyulás változásának szükségszerűségére is.

Százéves a székely önrendelkezési törekvés, százesztendős a Székely Nemzeti Tanács. A centenáriumi év meghirdetésére kerül sor az október 21-re tervezett, tisztújítást is tartalmazó gyűlésen. A következő egyéves időszak eseményei tehát a centenárium jegyében zajlanak, az SZNT feladatának tekinti, hogy minél több ismeretet szerezzenek a székelyek azon személyiségekről, akik a száz év alatt ezen törekvés zászlóvivői voltak – fogalmazott Izsák Balázs a szombati előadásán. Szintén a kerek évforduló során beszélni kell arról, hogy meddig jutott, mit ért el a székely autonómiaküzdelem, az önrendelkezési jog fejlődése is téma kell legyen, illetve megoldást kell találni, ellenlépést a székely zászló kiszorításával szemben.

Beszámolt arról is, hogy nemrég törökországi meghívásnak tett eleget László Györggyel. Értékesnek tartja, hogy a törökök nem felejtik a rokoni viszonyt, úgy tartják, Szekelisztánban élnek hun leszármazottak. „A történelmi tudatban jelen van a rokonság, és ezt mozgatórugóként kell kezelnünk” – nyilatkozta az elnök.

Izsák Balázs szerint kétség nem fér ahhoz, hogy lesz-e autonómia Székelyföldön. Igaz, a román államfő kijelentéseiből pártolásra nem lehet számítani, de amúgy is hosszú azon államelnökök sora, akik nem támogatták az ügyet. Băsescu kijelentését idézte, aki szerint akkora autonómiája lesz Székelyföldnek, mint Caracalnak. Izsák szerint az államelnökök hozzák azt a formát, amivel a választói elvárásoknak próbálnak megfelelni. De változnak az elvárások, a demokrácia elmélyítése felé kell haladnia Romániának is.

Ha valós megoldásokat akar keresni az ország a jelenlegi problémákra, mint az óriási elvándorlás, akkor be kell lássák: egy stabil, autonóm Székelyföld ebben nagy segítségükre lehet. Az idő szorításában vannak – hangzott el. Felvetődött ugyanakkor a kérdés, hogy a magyarság érdekképviselete nem teszi meg a kellő lépéseket a törekvések megvalósulásáért. Az előadó elmondta, ez ügyben is számít változásokra, egy egységes autonómiatervezetben való megállapodásban. Olyan irányelvek egységes képviseletét várja, melyek mögött nincs semmilyen hátsó szándék, nyíltan és egyértelműen a székelység javát szolgálja.

Az SZNT mindent megtesz, hogy fenntartsa az önrendelkezési igényt, noha „közhatalommal nem rendelkezünk, forrásaink is korlátozottak. Azt mondom: ennyi ma a szabadság Romániában.”

Románia nemzetközi színtéren való felértékelése nem árthat, mi több, használ az autonómia ügyének, véli az SZNT-elnök. A felértékelődés ugyanis a kevésbé befolyásolhatóság mellett stabilitást, biztonságot is kell jelentsen, ahol nincsenek feszültséggerjesztő gócok. Az autonómia tehát állambiztonsági kérdés is.

A címadó kérdésre, hogy milyen lesz az autonómia, Izsák Balázs elmondta: az SZNT autonómiastatútumában taglalja azokat az intézményeket, melyek révén fenntartható az autonóm terület. Pontosan rögzítettek a határai, és a nemzetközi tapasztalatok is segítségünkre vannak abban, hogy optimisták legyünk.

Nem számítható ki viszont az az erőforrás, amit a szabadság ad az embereknek. Az alkotásnak felmérhetetlen lendületet ad, amikor az ember érzi: amit létrehozunk, az a miénk marad – közölte Izsák, hozzátéve, „az autonóm Székelyföld gazdag lesz és szabad. Olyan hely, ahová a világban szétszóródott székelyek visszatérnek, és minden nemzet tagjai, akik élnek, ennek haszonélvezői lesznek.”

Szerző: Balázs Katalin

Forrás: szekelyhon.ro

2017.07.29.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés