Kiemelt híreink

Egyed Ákos: a székelység a magyarság részét képezi

A rendi székely nemzettől a modern magyar nemzetig

Bővebben:

Autonómia és identitás

Kik a székelyek? Erre a kérdésre keresve a választ, s megvilágítva más-más vetületeit, sokan fejezték ki aggodalmukat: a székelység a saját nemzeti önazonosság útját járva eltávolodhat a magyar nemzettől.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mérföldkőnek tartja Klaus Johannis államfő székelyföldi látogatását. Többek között azért is, mert az elmúlt 27 évben ez volt az első olyan alkalom, amikor az államelnöki hivatal együtt kezelte a székelyföldi megyéket.

„Másodsorban azért is tartom érdekesnek és rendhagyónak, mert elfogadta a székely zászlót, hiszen amikor a román zászlót elővette, akkor azt mondta: válaszként hoztam én is egy zászlót. Ilyen eddig még nem fordult elő, és ha úgy tetszik, most talán egy kicsit erős kifejezés, de »hivatalosította«” nemzeti szimbólumunkat – emelte ki érdeklődésünkre Tamás Sándor. Ugyanakkor az államfő a decentralizáció, régiósítás, valamint a helyi és regionális autonómia kifejezéseket használta – magyarázta a tanácselnök. Utólag az újságírók előtt pontosította, hogy a regionális autonómiára most nincsen törvényes keret, mert az alkotmány erre nem ad lehetőséget, de a lényeg az, ahogyan felvezette ezt a lehetőséget.

Tamás fontosnak tartja azt, hogy a székelyföldi elöljárók leszögezték a tanácskozásokon: nem etnikai, hanem területi autonómiát akar a magyarság. „Egyértelműen elmondtuk, nem azt akarjuk, amivel riogatják az embereket, hanem amilyen Dél-Tirol autonómiája. Antal Árpád polgármester pedig teljesen világosan fogalmazott, amikor azt mondta: nem az éle­tünket kell a létező törvényekhez alakítani, hanem a törvényeket kell az emberek igényeihez, érdekeihez mérten alakítani”, hangsúlyozta a tanácselnök.

Az is látszott, hogy az államfő keresi azokat a pontokat, amelyek mentén tovább lehet tárgyalni, és ez kiderült a szűk körű tanácskozáson is, fűzte hozzá Tamás, aki szerint egyetlen kérdésről beszélgettek hosszabban, éspedig arról, hogy a székelyföldiek számára a biztonságos, békében való jobblétet a regionális autonómia jelenti. „A végkicsengése ennek a magánbeszélgetésnek az volt, amikor azt mondta az elnök úr, hogy Romániának is szüksége van önökre, és önöknek is szükségük van Romániára. Ezt pedig fontosnak tartom, mert tudatában vagyunk annak, hogy a mi céljainkat csak úgy érhetjük el, ha megfogalmazzuk, mit akarunk, ennek megvalósításához pedig kell a román többség, valamint a nemzetközi segítség”, nyomatékosította Tamás.

A következő fontos momentumot pedig az képezte, amikor a székely himnusz eléneklése kapcsán Johannis azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy azt is meg kell hallgatni, ami az emberek lelkéből jön, nem csak a protokollszöveget. „Összességében pozitívnak értékelem a látogatását. Nyilvánvaló, hétfőtől nem fog megváltozni a világ, vagyis ha valaki azt várta, hogy az államelnök most szatyorban hozza a megoldásokat, nagyon téved. Nem így működik sem a politika, sem a romániai realitás, viszont távozásakor is az utolsó mondata az volt: – Ezt folytatjuk” – jegyezte meg Tamás. Hangsúlyozta: ez jó kezdet, sikerült kinyitni egy olyan kaput, amely eddig zárva volt, és ez fontos Romániának is, mert a stratégiai partnerség, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között van, azt is feltételezi, hogy ebben az országban rend és nyugalom legyen, és „látszik messziről is”, hogy az ország közepén van egy olyan közösség, amely valamilyen okból elégedetlen.

Szerző: Kiss Edit

Forrás: hirmondo.ro

2017.07.21.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés