Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mérföldkőnek tartja Klaus Johannis államfő székelyföldi látogatását. Többek között azért is, mert az elmúlt 27 évben ez volt az első olyan alkalom, amikor az államelnöki hivatal együtt kezelte a székelyföldi megyéket.

„Másodsorban azért is tartom érdekesnek és rendhagyónak, mert elfogadta a székely zászlót, hiszen amikor a román zászlót elővette, akkor azt mondta: válaszként hoztam én is egy zászlót. Ilyen eddig még nem fordult elő, és ha úgy tetszik, most talán egy kicsit erős kifejezés, de »hivatalosította«” nemzeti szimbólumunkat – emelte ki érdeklődésünkre Tamás Sándor. Ugyanakkor az államfő a decentralizáció, régiósítás, valamint a helyi és regionális autonómia kifejezéseket használta – magyarázta a tanácselnök. Utólag az újságírók előtt pontosította, hogy a regionális autonómiára most nincsen törvényes keret, mert az alkotmány erre nem ad lehetőséget, de a lényeg az, ahogyan felvezette ezt a lehetőséget.

Tamás fontosnak tartja azt, hogy a székelyföldi elöljárók leszögezték a tanácskozásokon: nem etnikai, hanem területi autonómiát akar a magyarság. „Egyértelműen elmondtuk, nem azt akarjuk, amivel riogatják az embereket, hanem amilyen Dél-Tirol autonómiája. Antal Árpád polgármester pedig teljesen világosan fogalmazott, amikor azt mondta: nem az éle­tünket kell a létező törvényekhez alakítani, hanem a törvényeket kell az emberek igényeihez, érdekeihez mérten alakítani”, hangsúlyozta a tanácselnök.

Az is látszott, hogy az államfő keresi azokat a pontokat, amelyek mentén tovább lehet tárgyalni, és ez kiderült a szűk körű tanácskozáson is, fűzte hozzá Tamás, aki szerint egyetlen kérdésről beszélgettek hosszabban, éspedig arról, hogy a székelyföldiek számára a biztonságos, békében való jobblétet a regionális autonómia jelenti. „A végkicsengése ennek a magánbeszélgetésnek az volt, amikor azt mondta az elnök úr, hogy Romániának is szüksége van önökre, és önöknek is szükségük van Romániára. Ezt pedig fontosnak tartom, mert tudatában vagyunk annak, hogy a mi céljainkat csak úgy érhetjük el, ha megfogalmazzuk, mit akarunk, ennek megvalósításához pedig kell a román többség, valamint a nemzetközi segítség”, nyomatékosította Tamás.

A következő fontos momentumot pedig az képezte, amikor a székely himnusz eléneklése kapcsán Johannis azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy azt is meg kell hallgatni, ami az emberek lelkéből jön, nem csak a protokollszöveget. „Összességében pozitívnak értékelem a látogatását. Nyilvánvaló, hétfőtől nem fog megváltozni a világ, vagyis ha valaki azt várta, hogy az államelnök most szatyorban hozza a megoldásokat, nagyon téved. Nem így működik sem a politika, sem a romániai realitás, viszont távozásakor is az utolsó mondata az volt: – Ezt folytatjuk” – jegyezte meg Tamás. Hangsúlyozta: ez jó kezdet, sikerült kinyitni egy olyan kaput, amely eddig zárva volt, és ez fontos Romániának is, mert a stratégiai partnerség, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között van, azt is feltételezi, hogy ebben az országban rend és nyugalom legyen, és „látszik messziről is”, hogy az ország közepén van egy olyan közösség, amely valamilyen okból elégedetlen.

Szerző: Kiss Edit

Forrás: hirmondo.ro

2017.07.21.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés