Kiemelt híreink

Egyed Ákos: a székelység a magyarság részét képezi

A rendi székely nemzettől a modern magyar nemzetig

Bővebben:

Autonómia és identitás

Kik a székelyek? Erre a kérdésre keresve a választ, s megvilágítva más-más vetületeit, sokan fejezték ki aggodalmukat: a székelység a saját nemzeti önazonosság útját járva eltávolodhat a magyar nemzettől.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Több tucatnyi tüntető várta Csíkszeredában, a Szabadság téren Klaus Johannist, Románia elnökét székelyföldi látogatása alkalmából. Johannis az újságíróknak elmondta: tájékozódni jött az itt élő emberek problémáiról.

Klaus Johannist a csíkszeredai megyeháza előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Az államelnök a rá váró újságíróknak elmondta: a látogatása célja, hogy informálódjon a székelyföldi emberek problémáiról, és reméli, hogy a nap végére már többet fog tudni az itteni emberekről.

Az államelnök és kísérete ezután bevonult a megyeháza amfiteátrumába, ahol meghallgatták először a román himnuszt, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt is.

Borboly Csaba és Tamás Sándor tolmácsolták a két megye (Hargita és Kovászna) kéréseit, problémáit.

Klaus Johannis magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket és megköszönte, hogy elénekelték neki a székely himnuszt.

Ráduly székely zászlót adott volna át Johannisnak

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere történelmi jelentőségűnek ítélte az elnöki látogatást, elmondása szerint ugyanis Johannis az első államelnök, aki felismerte, hogy Hargita és Kovászna megye összetartozik, és egy összevont találkozóra hívta a két megye képviselőit. „Két és fél éve várunk erre a látogatásra, hiszen 2014. november 17-én úgy gondoltuk, hogy egy stratégiai kötelék alapjait fektettük le Székelyföld és az elnöki hivatal között azzal, hogy a Hargita megyeiek 79,78 százalékban önt választották” – emlékezett vissza a polgármester, majd egy székely zászlót szeretett volna odaadni az államelnöknek, amire ráírták Johannis megválasztásának dátumát, a látogatás dátumát, illetve azt, hogy hány százalékban szavaztak a székelyek Johannisra. A zászlót az elnök egyik embere vette át, Johannis viszont egy román zászlót nyújtott át Csíkszereda polgármesterének, majd kezet fogtak.

Johannis Székelyföldön is elmondta, hogy elutasítja az autonómiát

A decentralizáció kötelező, a regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítéséhez vezet, ugyanakkor az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést – jelentette ki Csíkszeredában Klaus Johannis.

A román államfő azt mondta: Romániának nagy szüksége van a gazdaság növekedésére és a közigazgatás fejlődésére, ezek érdekében pedig a decentralizáció kötelező, mert a helyi választott tisztségviselők ismerik a legjobban a helyi lakosság igényeit. A regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás modernizációjához, új munkahelyek teremtéséhez és gazdasági növekedéshez vezet – idézi az Agerpres az elnököt.

"A helyi és regionális autonómia hasznos lehet. De az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést. Erre a következtetésre jutottak európai szinten is, ahol a regionalizáció esetében egyenesen ajánlják, hogy a regionális határ meghúzása ne etnikai ismérvek szerint történjen" – mondta Johannis.

Közigazgatási autonómiát kérnek, nem etnikai alapút

Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői leszögezték: nem etnikai alapú, hanem közigazgatási autonómiát akarnak Székelyföldnek, és azt várják az elnöktől, hogy közvetítsen a többség és kisebbség között – tudósít az MTI.

„Nem szeretnénk többé a román állam mostohagyerekeinek érezni magunkat” – jelentette ki az elnöki látogatás alkalmából szervezett Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, aki támogatást kért az államfőtől ahhoz, hogy a magyar gyerekek sajátos tanterv alapján tanulják a román nyelvet, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a magyar közösség adólejeiből román költségvetési támogatást is kapjon, hogy a román állam is támogassa a csíksomlyói búcsú felvételét a világörökségi listára.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – 1918-as gyulafehehérvári nyilatkozat autonómiaígéretét kérte számon, rámutatva, hogy a román állam törvényhozási, kormányzati és igazságszolgáltatási döntései révén – kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben, és jelképei üldözése, vagy anyanyelvhasználata korlátozása által olyan jogokat tagad meg tőle, amelyek más román állampolgárok szabadon élveznek. 

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere „stratégiai partnerséget” ajánlott a román állam és a magyar közösség között, és azt javasolta: ne a valóságot próbálják az alkotmányhoz idomítani, hanem az alkotmányt változtassák meg oly módon, hogy feleljen meg a valóságnak.

Az államfő a panaszáradat elől azzal tért ki, hogy a történelem értékelését az akadémiai szférára kell inkább bízni, mert szerinte semmi jó nem származik abból, amikor a politikusok nyúlnak történelmi érvekhez. Johannis a múlt sérelmeinek boncolgatása helyett a közös jövő építéséhez, a többséget és kisebbséget egyaránt foglalkoztató gazdasági fejlesztéshez ajánlotta fel támogatását.

Az elnök székelyföldi útja során felkereste a csíksomlyói ferences kegytemplomot, a Szent Miklós ortodox templomot, a csíkszeredai Szent István Otthont és a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzemet.

A csíkszeredai tanácskozás alatt mintegy ötvenen tüntettek székely zászlókkal és transzparensekkel a megyeháza előtt. Az egyik transzparensen németül üzenték Klaus Johannisnak, hogy érezze olyan jól magát, mintha Dél-Tirolban lenne. Arra a területi autonómiára utaltak, amelyet az olasz állam biztosít a német többségű Dél-Tirol tartomány számára. Más táblákon román-magyar párbeszédet sürgettek, a székely zászló és Bukovina zászlaja közötti egyenlőséget kérték számon. A néma tüntetést csíkszeredai polgárként jelentette be Veress Dávid RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke, és a felhíváshoz a Minta, az EMNP ifjúsági szervezete is csatlakozott.

Az államelnök az intoleranciát is elutasítja

Az intolerancia és a más etnikumú személyek elutasítása a közösségek fejlődésének útjában áll, jelentette ki Klaus Johannis államfő. Az elnök úgy fogalmazott: a Kovászna és Hargita megyei választott tisztségviselők nagy többsége egyensúlyra törekszik, és összekötő kapcsot teremt kisebbség és többség, helyi és központi döntéshozók között. "Sajnos azonban az önök, többségben magyarlakta megyéiben túl sokszor értelmezi ez vagy az a fél oly módon a valóságot, hogy az széthúzáshoz vezessen, kihangsúlyozza a különbségeket és ellenséges hangulatot szítson. Az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása – függetlenül attól, hogy az a kisebbség vagy többség részéről jön – biztos módja a fejlődés meggátolásának úgy közösségi szinten, mint az ország egésze számára" –jelentette ki Johannis, hozzátéve, hogy ezen közösségek jogos érdekei védelmében arra van szükség, hogy az egész társadalom aktívan részt vegyen a közéletben. Az államfő azt mondta: ragaszkodott hozzá, hogy eljöjjön „erre a csodálatos helyre, dolgos emberek közé, hogy megismerjem önöket.”

„Azért jöttem, hogy nagyon figyelmesen hallgassam meg önöket. Meggyőződésem, hogy csak párbeszéd és a központi és helyi döntéshozók közti hiteles, nem pedig megjátszott partnerség révén találjuk meg a legjobb megoldásokat azokra a nehézségekre, amelyekkel önök szembesülnek” – mondta Klaus Johannis Csíkszeredában.

Johannis: vannak elmaradások az infrastruktúra terén Hargita és Kovászna megyében

Klaus Johannis a Kovászna és Hargita megyei infrastruktúrával kapcsolatban elmondta: „vannak elmaradások”, ugyanakkor hozzátette, hogy nagy kár lenne, ha az idegenforgalmi potenciállal rendelkező térség elszigetelve maradna az ország többi részétől.

Az államelnök szerint Hargita és Kovászna megye rendkívüli turisztikai lehetőségekkel rendelkezik, az önkormányzati vezetőknek pedig többet kellene tenniük az ágazat népszerűsítése és fejlesztése érdekében.

"Nagyon sok területbe és ágazatba lenne érdemes befektetni. A történelmi műemlékek jellegzetes látványt nyújtanak a térségben, országos jelentőségű gyógyfürdők, kiaknázatlan ásványvízforrások találhatóak errefele, amelyeket érdemes lenne kihasználni" – nyilatkozta Johannis, aki hozzátette, hogy a térség hagyományait is meg kell őrizni, ugyanis nagyszerű vonzóerőt jelenthetnek a belföldi és külföldi turisták számára.

A közúti hálózat felújítása alapvető fontosságú a városi és vidéki környezet fejlesztéséhez, de a turisztika és a gazdaság szempontjából is nagy jelentőséggel bír, magyarázta Johannis. Az államelnök hozzátette, hogy tisztában van a térség gazdasági helyzetével is, és örvendetesnek tartja, hogy a két megyében sok klaszter jött létre, hiszen a kis- és középvállalkozásoknak fontos szerepük van a helyi gazdaság fejlesztésében.

Az államfő a megyeházán tartott találkozó után felkereste a csíkszeredai Szent Miklós ortodox templomot, a csíksomlyói kegytemplomot és a csíkszeredai Szent István Otthont, ahol a gyerekek zenés-táncos előadással fogadták, továbbá az udvaron székely termékvásárt is szerveztek számára.

Johannis Hargita megyei körútját a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzem meglátogatásával zárta; innen Háromszékre utazott.

Forrás: szekelyhon.ro

2017.07.18.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés