Kiemelt híreink

A székely zászló használata miatt büntették meg a csíkszeredai polgármestert

Tetemes, 75 ezer lejes (5,25 millió forint) bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki. A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasa azt írta az ítéletről a blogján: "miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam". Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. "A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró az egykori román kommunista politikai rendőrségre, a securitatéra utalva. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák". Romániában a Victor Ponta baloldali kormánya által kinevezett prefektusok indítottak bírósági eljárásokat 2013-ban a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC "szakosodott" a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt. (Forrás: MTI)

Bővebben:

Tisztújítás a Székelyföldért Társaságnál

Ezúton szeretnénk tájékoztatni mindenkit, aki az Egyesület munkáját követi, hogy 2018. 06. 08-án tisztújítást tartott szervezetünk, mivel az előző elnökség mandátuma lejárt. A tagság a Székelyföldért Társaság új elnökének Incze Árpádot, alelnöknek Cseresznyés Mihályt, míg titkárnak Puskás Imrét választotta.

Incze Árpád megválasztása után megköszönte az eddigi elnökség áldozatos munkáját. Az újonnan megválasztott vezető erősebb együttműködést szorgalmaz a székelység irányába elkötelezett anyaországi és határon túli politikai és társadalmi szereplőkkel, mivel véleménye szerint csak egységes fellépéssel lehet hatékony döntéseket hozni és kiemelkedő eredményeket elérni.

Az új elnök az autonómia melletti küzdelemben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kíván adni a székely kultúrának és sportnak.

Az Egyesület egyik jövőbeni célja, hogy a hazai székely körök ernyőszervezete lehessen, segítse ezen szervezetek koordinált működését. Ennek érdekében a közeljövőben találkozót kezdeményez ezeknek a vezetőivel. Incze Árpád köszönetet mond mindazoknak, akik erkölcsileg és anyagilag segítették az elmúlt években az egyesület munkáját és reméli, hogy támogatásuk a jövőben is megmarad.

Az Egyesület új tagfelvételeket is tervez a jövőben. 

2018.június 15.

Székelyföldért Társaság

Bővebben:

Leszavazva bár, de törve nem: ismét az autonómiastatútum beterjesztésére készül az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Több tucatnyi tüntető várta Csíkszeredában, a Szabadság téren Klaus Johannist, Románia elnökét székelyföldi látogatása alkalmából. Johannis az újságíróknak elmondta: tájékozódni jött az itt élő emberek problémáiról.

Klaus Johannist a csíkszeredai megyeháza előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Az államelnök a rá váró újságíróknak elmondta: a látogatása célja, hogy informálódjon a székelyföldi emberek problémáiról, és reméli, hogy a nap végére már többet fog tudni az itteni emberekről.

Az államelnök és kísérete ezután bevonult a megyeháza amfiteátrumába, ahol meghallgatták először a román himnuszt, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt is.

Borboly Csaba és Tamás Sándor tolmácsolták a két megye (Hargita és Kovászna) kéréseit, problémáit.

Klaus Johannis magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket és megköszönte, hogy elénekelték neki a székely himnuszt.

Ráduly székely zászlót adott volna át Johannisnak

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere történelmi jelentőségűnek ítélte az elnöki látogatást, elmondása szerint ugyanis Johannis az első államelnök, aki felismerte, hogy Hargita és Kovászna megye összetartozik, és egy összevont találkozóra hívta a két megye képviselőit. „Két és fél éve várunk erre a látogatásra, hiszen 2014. november 17-én úgy gondoltuk, hogy egy stratégiai kötelék alapjait fektettük le Székelyföld és az elnöki hivatal között azzal, hogy a Hargita megyeiek 79,78 százalékban önt választották” – emlékezett vissza a polgármester, majd egy székely zászlót szeretett volna odaadni az államelnöknek, amire ráírták Johannis megválasztásának dátumát, a látogatás dátumát, illetve azt, hogy hány százalékban szavaztak a székelyek Johannisra. A zászlót az elnök egyik embere vette át, Johannis viszont egy román zászlót nyújtott át Csíkszereda polgármesterének, majd kezet fogtak.

Johannis Székelyföldön is elmondta, hogy elutasítja az autonómiát

A decentralizáció kötelező, a regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítéséhez vezet, ugyanakkor az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést – jelentette ki Csíkszeredában Klaus Johannis.

A román államfő azt mondta: Romániának nagy szüksége van a gazdaság növekedésére és a közigazgatás fejlődésére, ezek érdekében pedig a decentralizáció kötelező, mert a helyi választott tisztségviselők ismerik a legjobban a helyi lakosság igényeit. A regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás modernizációjához, új munkahelyek teremtéséhez és gazdasági növekedéshez vezet – idézi az Agerpres az elnököt.

"A helyi és regionális autonómia hasznos lehet. De az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést. Erre a következtetésre jutottak európai szinten is, ahol a regionalizáció esetében egyenesen ajánlják, hogy a regionális határ meghúzása ne etnikai ismérvek szerint történjen" – mondta Johannis.

Közigazgatási autonómiát kérnek, nem etnikai alapút

Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői leszögezték: nem etnikai alapú, hanem közigazgatási autonómiát akarnak Székelyföldnek, és azt várják az elnöktől, hogy közvetítsen a többség és kisebbség között – tudósít az MTI.

„Nem szeretnénk többé a román állam mostohagyerekeinek érezni magunkat” – jelentette ki az elnöki látogatás alkalmából szervezett Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, aki támogatást kért az államfőtől ahhoz, hogy a magyar gyerekek sajátos tanterv alapján tanulják a román nyelvet, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a magyar közösség adólejeiből román költségvetési támogatást is kapjon, hogy a román állam is támogassa a csíksomlyói búcsú felvételét a világörökségi listára.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – 1918-as gyulafehehérvári nyilatkozat autonómiaígéretét kérte számon, rámutatva, hogy a román állam törvényhozási, kormányzati és igazságszolgáltatási döntései révén – kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben, és jelképei üldözése, vagy anyanyelvhasználata korlátozása által olyan jogokat tagad meg tőle, amelyek más román állampolgárok szabadon élveznek. 

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere „stratégiai partnerséget” ajánlott a román állam és a magyar közösség között, és azt javasolta: ne a valóságot próbálják az alkotmányhoz idomítani, hanem az alkotmányt változtassák meg oly módon, hogy feleljen meg a valóságnak.

Az államfő a panaszáradat elől azzal tért ki, hogy a történelem értékelését az akadémiai szférára kell inkább bízni, mert szerinte semmi jó nem származik abból, amikor a politikusok nyúlnak történelmi érvekhez. Johannis a múlt sérelmeinek boncolgatása helyett a közös jövő építéséhez, a többséget és kisebbséget egyaránt foglalkoztató gazdasági fejlesztéshez ajánlotta fel támogatását.

Az elnök székelyföldi útja során felkereste a csíksomlyói ferences kegytemplomot, a Szent Miklós ortodox templomot, a csíkszeredai Szent István Otthont és a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzemet.

A csíkszeredai tanácskozás alatt mintegy ötvenen tüntettek székely zászlókkal és transzparensekkel a megyeháza előtt. Az egyik transzparensen németül üzenték Klaus Johannisnak, hogy érezze olyan jól magát, mintha Dél-Tirolban lenne. Arra a területi autonómiára utaltak, amelyet az olasz állam biztosít a német többségű Dél-Tirol tartomány számára. Más táblákon román-magyar párbeszédet sürgettek, a székely zászló és Bukovina zászlaja közötti egyenlőséget kérték számon. A néma tüntetést csíkszeredai polgárként jelentette be Veress Dávid RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke, és a felhíváshoz a Minta, az EMNP ifjúsági szervezete is csatlakozott.

Az államelnök az intoleranciát is elutasítja

Az intolerancia és a más etnikumú személyek elutasítása a közösségek fejlődésének útjában áll, jelentette ki Klaus Johannis államfő. Az elnök úgy fogalmazott: a Kovászna és Hargita megyei választott tisztségviselők nagy többsége egyensúlyra törekszik, és összekötő kapcsot teremt kisebbség és többség, helyi és központi döntéshozók között. "Sajnos azonban az önök, többségben magyarlakta megyéiben túl sokszor értelmezi ez vagy az a fél oly módon a valóságot, hogy az széthúzáshoz vezessen, kihangsúlyozza a különbségeket és ellenséges hangulatot szítson. Az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása – függetlenül attól, hogy az a kisebbség vagy többség részéről jön – biztos módja a fejlődés meggátolásának úgy közösségi szinten, mint az ország egésze számára" –jelentette ki Johannis, hozzátéve, hogy ezen közösségek jogos érdekei védelmében arra van szükség, hogy az egész társadalom aktívan részt vegyen a közéletben. Az államfő azt mondta: ragaszkodott hozzá, hogy eljöjjön „erre a csodálatos helyre, dolgos emberek közé, hogy megismerjem önöket.”

„Azért jöttem, hogy nagyon figyelmesen hallgassam meg önöket. Meggyőződésem, hogy csak párbeszéd és a központi és helyi döntéshozók közti hiteles, nem pedig megjátszott partnerség révén találjuk meg a legjobb megoldásokat azokra a nehézségekre, amelyekkel önök szembesülnek” – mondta Klaus Johannis Csíkszeredában.

Johannis: vannak elmaradások az infrastruktúra terén Hargita és Kovászna megyében

Klaus Johannis a Kovászna és Hargita megyei infrastruktúrával kapcsolatban elmondta: „vannak elmaradások”, ugyanakkor hozzátette, hogy nagy kár lenne, ha az idegenforgalmi potenciállal rendelkező térség elszigetelve maradna az ország többi részétől.

Az államelnök szerint Hargita és Kovászna megye rendkívüli turisztikai lehetőségekkel rendelkezik, az önkormányzati vezetőknek pedig többet kellene tenniük az ágazat népszerűsítése és fejlesztése érdekében.

"Nagyon sok területbe és ágazatba lenne érdemes befektetni. A történelmi műemlékek jellegzetes látványt nyújtanak a térségben, országos jelentőségű gyógyfürdők, kiaknázatlan ásványvízforrások találhatóak errefele, amelyeket érdemes lenne kihasználni" – nyilatkozta Johannis, aki hozzátette, hogy a térség hagyományait is meg kell őrizni, ugyanis nagyszerű vonzóerőt jelenthetnek a belföldi és külföldi turisták számára.

A közúti hálózat felújítása alapvető fontosságú a városi és vidéki környezet fejlesztéséhez, de a turisztika és a gazdaság szempontjából is nagy jelentőséggel bír, magyarázta Johannis. Az államelnök hozzátette, hogy tisztában van a térség gazdasági helyzetével is, és örvendetesnek tartja, hogy a két megyében sok klaszter jött létre, hiszen a kis- és középvállalkozásoknak fontos szerepük van a helyi gazdaság fejlesztésében.

Az államfő a megyeházán tartott találkozó után felkereste a csíkszeredai Szent Miklós ortodox templomot, a csíksomlyói kegytemplomot és a csíkszeredai Szent István Otthont, ahol a gyerekek zenés-táncos előadással fogadták, továbbá az udvaron székely termékvásárt is szerveztek számára.

Johannis Hargita megyei körútját a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzem meglátogatásával zárta; innen Háromszékre utazott.

Forrás: szekelyhon.ro

2017.07.18.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés