Kiemelt híreink

Johannis: nem alku tárgya az etnikai alapú autonómia

Klaus Johannis államfő az RMDSZ és a román balliberális koalíció közötti tárgyalásokra utalva kijelentette: nem lehet alkudozni az etnikai alapú autonómiáról, ez ugyanis szerinte „nemkívánatos dolog" Romániában.

Bővebben:

Az Európa Tanácshoz fordultak a háromszéki civilek a kétnyelvűség ügyében

Az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusánál pénteken iktatta Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke azt a petíciót, amelyet több mint 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselő írt alá.

Bővebben:

Nemzetközi nyelvjogi szervezet írt levelet Grindeanunak, Dragneanak és Tăriceanunak

Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) elnöke, Ferran Suay és Davyth Hicks, a szervezet főtitkára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére – levélben fordultak Sorin Grindeanu román miniszterelnökhöz, Călin Popescu-Tăriceanuhoz, a szenátus elnökéhez, valamint Liviu Dragneahoz, a képviselőház elnökéhez, hogy kifejezzék támogatásukat a közigazgatási törvény módosítási javaslataival kapcsolatban.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Erdélyi civil jogvédő szervezetek közös közleményben üdvözölték kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyelvi jogokat bővítő törvénymódosító javaslatát, de a tervezet gyengéire is figyelmeztettek.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo), az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI), és a Politeia egyesület közölte: az RMDSZ megkeresésére maguk is javaslatokat fogalmaztak meg a közigazgatási törvény nyelvi jogi cikkelyeinek a kiegészítésére. Üdvözölték, hogy a parlamentben egy hete benyújtott törvénymódosítás két kérdésben is összecseng javaslataikkal: külön fejezetben foglalja össze a nyelvhasználati jogokat, szétválasztja a gyakorlati és a szimbolikus nyelvi jogokat, és az utóbbiak biztosítását egy alacsony alternatív küszöbhöz köti.

A jogvédő civil szervezetek ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a törvénymódosítási tervezet több részlete veszélyezteti a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetését. Kifogásolták, hogy a tervezet leszűkíti a nyelvhasználati jogok alanyainak a körét a kisebbségi román állampolgárokra és az általuk létrehozott, illetve a kisebbségek érdekeit védő szervezetekre. „Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (például a vállalkozásokat) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből" – áll az állásfoglalásban. Úgy vélték, egy általánosabb, az összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás beiktatásának az elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalában egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője vagy egy magyarországi magyar személy nem iktathat magyarul kérvényt.

Azt is kifogásolták, hogy a tervezet szerint kormányhatározat útján kellene jóváhagyni a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Szerintük ez elodázhatóvá teszi a magyar formanyomtatványok használatát.

A civil jogvédők szerint a törvénymódosítási kezdeményezés elfogadása többek között a többnyelvűség többletköltségeinek a biztosítása révén jelentene fontos előrelépést a nyelvhasználati jogok kiterjesztésében.

Forrás: MTI/erdely.ma

2017.05.30.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés