Kiemelt híreink

Szőcs Géza szerint aprópénzre váltották az autonómiaigény ideáját

Az erdélyi magyarság elszabotált autonómiaigénye volt a témája az igényt először kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából tartott pénteki kolozsvári konferenciának.

Bővebben:

Autonómiavita könny és romantika nélkül (Beszélgetés Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével)

Magyar-e a székely? Magyar–román kérdés-e Székelyföld önrendelkezésének ügye? Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével együtt- és különállásról, térképrajzolásról, egymást kiegészítő párhuzamos próbálkozásokról – és a küszöbön álló SZNT-tisztújításról is beszélgettünk.

Bővebben:

A katalánok szabadsága

Katalónia függetlenségi törekvése hetek óta lázban tartja a világ közvéleményét. A függetlenségi népszavazás megtartására a 21. századi Európában ritkán látott rendőri erőszak volt a válasz. A Székely Nemzeti Tanács, a székelység sorsán keresztül megismerve az elnyomott közösségek kollektív élményét, a legmélyebb együttérzését és szolidaritását kívánja kifejezni katalán barátainak.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

Erdélyi civil jogvédő szervezetek közös közleményben üdvözölték kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyelvi jogokat bővítő törvénymódosító javaslatát, de a tervezet gyengéire is figyelmeztettek.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo), az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI), és a Politeia egyesület közölte: az RMDSZ megkeresésére maguk is javaslatokat fogalmaztak meg a közigazgatási törvény nyelvi jogi cikkelyeinek a kiegészítésére. Üdvözölték, hogy a parlamentben egy hete benyújtott törvénymódosítás két kérdésben is összecseng javaslataikkal: külön fejezetben foglalja össze a nyelvhasználati jogokat, szétválasztja a gyakorlati és a szimbolikus nyelvi jogokat, és az utóbbiak biztosítását egy alacsony alternatív küszöbhöz köti.

A jogvédő civil szervezetek ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a törvénymódosítási tervezet több részlete veszélyezteti a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetését. Kifogásolták, hogy a tervezet leszűkíti a nyelvhasználati jogok alanyainak a körét a kisebbségi román állampolgárokra és az általuk létrehozott, illetve a kisebbségek érdekeit védő szervezetekre. „Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (például a vállalkozásokat) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből" – áll az állásfoglalásban. Úgy vélték, egy általánosabb, az összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás beiktatásának az elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalában egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője vagy egy magyarországi magyar személy nem iktathat magyarul kérvényt.

Azt is kifogásolták, hogy a tervezet szerint kormányhatározat útján kellene jóváhagyni a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Szerintük ez elodázhatóvá teszi a magyar formanyomtatványok használatát.

A civil jogvédők szerint a törvénymódosítási kezdeményezés elfogadása többek között a többnyelvűség többletköltségeinek a biztosítása révén jelentene fontos előrelépést a nyelvhasználati jogok kiterjesztésében.

Forrás: MTI/erdely.ma

2017.05.30.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés