Kiemelt híreink

A román állam meg akarja semmisíteni a Minority SafePacket

Sorin Grindeanu volt miniszterelnök aláírásával még június végén eldőlt, hogy Románia megtámadja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést – közölte a FUEN elnökével, Vincze Loránttal tartott közös sajtótájékoztatóján Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Bővebben:

A székelyek mint magyarországi nemzeti kisebbség: kalandorság

Képzeljünk el egy olyan népszámlálási eredményt, amely szerint a magyarok száma Romániában 650 ezer. Nem ötven év múlva, hanem akár a következő cenzus nyomán, és nem természetes fogyás vagy kivándorlás nyomán. Hanem azért, mert a statisztikákban ugyancsak mintegy 600 000 főnyi székely is megjelenik.

Bővebben:

Izsák Balázs szerint kétség nem fér ahhoz, hogy lesz-e autonómia Székelyföldön

„Egy közösség, amelyik kitart a céljai mellett, annak a sikere garantált. Lesz székely autonómia” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az EMI-tábor meghívottjaként. A feltett kérdésekre válaszolva kitért az autonómiatörekvés száz évére, a romániai viszonyulás változásának szükségszerűségére is.

Bővebben:

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

David Smith, a Glasgow-i Egyetem autonómiakutatója szerint nincs minden közösségre érvényes autonómiarecept, valamennyi nemzeti kisebbségnek rá szabott megoldásra van szüksége.

A szakértő az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának a közép-kelet európai nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlatáról és kihívásairól szóló péntek délelőtti panelbeszélgetésében tartott előadást a Glasgow-i Egyetem autonómiakutatásairól.

Smith kijelentette: a kelet-közép-európai térségben Magyarország élen járt abban, hogy kulturális autonómiát biztosított a nemzeti kisebbségeknek, példáját azonban nem követték a Kárpát-medence országai.

A szakértő a szerbiai kisebbségek kulturális autonómiáját tartotta a térség leghaladóbb szellemű autonómiaformájának. Megjegyezte azonban, hogy a kisebbségek helyzete annyira sajátos minden országban, hogy a pozitív megoldásokat sem lehet átvenni.

Daniel Alfreider, a FUEN dél-tiroli – ladin nemzetiségű – alelnöke elmondta, Dél-Tirolnak csupán négy képviselője és három szenátora van az olasz parlament két házában. „Erőből semmit nem tudunk elérni a hatszáz fős olasz parlamentben" – jegyezte meg. Hozzátette: a kisebbségeknek egyedüli esélyük az, hogy tárgyalások révén valósítsák meg azt a jogi keretet, amely biztosítja a megmaradásukat.

Stéphanie Marsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának tanácsadója előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egyes országoknak maguknak kell megoldaniuk a nemzeti kisebbségeik helyzetét, az anyaországok fellépése sok esetben gyanakvást ébreszt, és hátráltatja a megoldás megtalálását.

Csergő Zsuzsa, a kanadai kingstoni Queen's University kutatója annak a veszélyére figyelmeztetett, hogy a kisebbségi intézményeket átszőheti a pártpolitika, mely a kisebbségek energiáit és forrásait a választási kampányokra fordítja. Úgy vélte, mind az államnak, mind a kisebbségeknek az az érdeke, hogy a pártoktól független kisebbségi intézményrendszert építsenek fel, és ne vonják össze a pártpolitikát a kisebbségpolitikával.

Az autonómiapanelen Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt emelte ki, hogy a közép-európai országokra az jellemző, hogy csak azért foglalkoznak a kisebbségeikkel, mert helyzetelőnyre akarnak szert tenni egy adott helyzetben, vagy a politikai többség kialakításához van szükségük a kisebbségekre. A politikus bajnak tartotta, hogy az Európa Tanácsnak nincsenek eszközei arra, hogy számon kérje, betartassa a tagállamaival az általuk elfogadott kisebbségvédelmi normákat.

Forrás: MTI/kronika.ro

2017.05.19.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés