Kiemelt híreink

Másodfokon tárgyalta az Európai Unió bírósága az SZNT régiós polgári kezdeményezésének perét

Másodfokon is letárgyalta csütörtökön az Európai Unió luxembourgi bírósága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított régiós európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos pert. Júliusig nem várható ítélethirdetés.

Bővebben:

A szenátus kisebbségügyi bizottsága is elutasította az autonómiatervezetet

A bukaresti parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte csütörtökön a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Bővebben:

Jogszabályt kezdeményezni az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az úgynevezett Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című polgári kezdeményezés érvrendszerét ismertetve arra kérte a képviselőket, hogy rendes jogalkotói eljárás nyomán szerezzenek érvényt az abban foglalt elveknek és gyakorlatnak.

Bővebben:

NEA

Médiapartnereink

 

Main Menu

Támogatóink

David Smith, a Glasgow-i Egyetem autonómiakutatója szerint nincs minden közösségre érvényes autonómiarecept, valamennyi nemzeti kisebbségnek rá szabott megoldásra van szüksége.

A szakértő az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának a közép-kelet európai nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlatáról és kihívásairól szóló péntek délelőtti panelbeszélgetésében tartott előadást a Glasgow-i Egyetem autonómiakutatásairól.

Smith kijelentette: a kelet-közép-európai térségben Magyarország élen járt abban, hogy kulturális autonómiát biztosított a nemzeti kisebbségeknek, példáját azonban nem követték a Kárpát-medence országai.

A szakértő a szerbiai kisebbségek kulturális autonómiáját tartotta a térség leghaladóbb szellemű autonómiaformájának. Megjegyezte azonban, hogy a kisebbségek helyzete annyira sajátos minden országban, hogy a pozitív megoldásokat sem lehet átvenni.

Daniel Alfreider, a FUEN dél-tiroli – ladin nemzetiségű – alelnöke elmondta, Dél-Tirolnak csupán négy képviselője és három szenátora van az olasz parlament két házában. „Erőből semmit nem tudunk elérni a hatszáz fős olasz parlamentben" – jegyezte meg. Hozzátette: a kisebbségeknek egyedüli esélyük az, hogy tárgyalások révén valósítsák meg azt a jogi keretet, amely biztosítja a megmaradásukat.

Stéphanie Marsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának tanácsadója előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egyes országoknak maguknak kell megoldaniuk a nemzeti kisebbségeik helyzetét, az anyaországok fellépése sok esetben gyanakvást ébreszt, és hátráltatja a megoldás megtalálását.

Csergő Zsuzsa, a kanadai kingstoni Queen's University kutatója annak a veszélyére figyelmeztetett, hogy a kisebbségi intézményeket átszőheti a pártpolitika, mely a kisebbségek energiáit és forrásait a választási kampányokra fordítja. Úgy vélte, mind az államnak, mind a kisebbségeknek az az érdeke, hogy a pártoktól független kisebbségi intézményrendszert építsenek fel, és ne vonják össze a pártpolitikát a kisebbségpolitikával.

Az autonómiapanelen Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt emelte ki, hogy a közép-európai országokra az jellemző, hogy csak azért foglalkoznak a kisebbségeikkel, mert helyzetelőnyre akarnak szert tenni egy adott helyzetben, vagy a politikai többség kialakításához van szükségük a kisebbségekre. A politikus bajnak tartotta, hogy az Európa Tanácsnak nincsenek eszközei arra, hogy számon kérje, betartassa a tagállamaival az általuk elfogadott kisebbségvédelmi normákat.

Forrás: MTI/kronika.ro

2017.05.19.

Feliratkozás hírlevélre

Képek

Kereső

Bejelentkezés