Letakart községháza felirat, kizárólag román nyelvű pályázati űrlap, csak románul kommunikáló szolgáltatók, ilyen és hasonló konkrét példákkal mutatták be Háromszéken a kisebbségi nyelvhasználat hiányosságait Magyar Annának az Európa Tanács raportőrének.
Magyar Anna az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést, a charta kiadásának 25 éves évfordulóján, és hétfőn Kovászna Megye Tanácsának meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre.
Sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól, elmondta, már reggel meglepetés erejével hatott rá, hogy Gidófalván jogerős bírósági döntés értelmében kénytelenek voltak letakarni a községháza feliratot. A raportőrt meglepte, hogy Gidófalván jogerős döntés értelmében le kellett takarni a községháza feliratot
Délelőtt civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik elé tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni a pályázati űrlapját. Átadtak egy memorandumot, melyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá, felhívják a figyelmet, hogy a prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. Kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát, hogy küldjön jelentéstevőket a helyet kivizsgálására.
A jelentéstevő megállapította, hogy Romániában nincs olyan veszélyben a magyar nyelv, mint például a számi Skandináviában, ám a magyar feliratok megjelenése reális probléma, hiszen például az egészségügyi szolgáltató sem várhatja el egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul, ugyanakkor a különböző szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat, riasztó egy hét- nyolc oldalas fenyegető- felszólító levél, különösen ha a címzett nem is érti pontosan, mit tartalmaz. Hozzátette, a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő értelmezések nehézségeket okoznak.
Európa-szerte gondot okoz, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre egyértelmű normákat kellene elfogadni. A kiegyensúlyozottság jegyében a raportőr Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést.
Kiváló diplomata, mondta a prefektusról Magyar Anna. Egy román újságíró felvetette a sajtótájékoztatón, hogy miért nem hívták meg a román civil szervezeteket, és hogy ötévesen egy magyar gyerek már nem kellene-e ismerje az állam nyelvét.
Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke rámutatott, a Charta a kisebbségi nyelvekkel foglalkozik, ezért nem hívták meg a román civileket. Magyar Anna hangsúlyozta, az egymásnak ellentmondó szempontok között az egészségügyi ellátáshoz való jog élvez elsőbbséget.
A nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat az oldja meg, a magyar regionális hivatalos nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette – szögezte le Tamás Sándor. A jelentés októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, melyeket általában alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – mondta a raportőr.
Szerző: Bíró Blanka
Forrás: szekelyhon.ro
2017.05.08.